Alumínium-foszfid
Alumínium-foszfid | |
![]() Alumínium-foszfid | |
Más nevek | Aluminum-foszfid Alumínium(III)-foszfid Alumínium-monofoszfid Fosztoxin Fumitoxin |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 20859-73-8 |
PubChem | 30332 |
ChemSpider | 28171 |
EINECS-szám | 244-088-0 |
ChEBI | 38495 |
RTECS szám | BD1400000 |
SMILES | [PH+]12[Al-][PH+]3[Al-][PH+]([AlH-]14)[AlH-]1[P+]5([AlH-]38)[Al-]26[PH+]2[AlH-]([P+]4)[PH+]1[Al-][PH+]3[AlH-]2[P+][AlH-]([PH+]6[AlH-]([PH+])[PH+]68)[PH+]([Al-]6)[AlH-]35 |
InChI | 1/Al.P/rAlP/c1-2 |
InChIKey | PPNXXZIBFHTHDM-UHFFFAOYSA-N |
Gmelin | 37808 |
UNII | E23DR6L59S |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | AlP |
Moláris tömeg | 57,9552 g/mol |
Megjelenés | Sárga vagy szürke kristály |
Szag | fokhagymaszerű |
Sűrűség | 2,85 g/cm3 |
Olvadáspont | 2530 °C |
Oldhatóság (vízben) | reakcióba lép |
Tiltott sáv | 2,5 eV (indirekt)[1] |
Törésmutató (nD) | 2,75 (IR), ~3 (látható fény) [1] |
Kristályszerkezet | |
Kristályszerkezet | szfalerit |
Tércsoport | T2d-F43m |
Koordinációs geometria |
Tetraéderes |
Rácsállandó | a = 5,4635 Å |
Termokémia | |
Std. képződési entalpia ΔfH |
−164,4 kJ/mol |
Standard moláris entrópia S |
47,3 J/mol K |
Veszélyek | |
NFPA 704 | |
Lobbanáspont | > 800 °C |
LD50 | 11,5 mg/kg |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az alumínium-foszfid erősen mérgező szervetlen vegyület, képlete AlP. Gyakran használják széles tiltott sávú félvezetőként és füstölőszerként. A kereskedelemben beszerezhető anyag – a hidrolízis és oxidáció során keletkező szennyezések miatt – gyakran szürkés zöldes sárgás színű.
Tulajdonságok
[szerkesztés]Kristályai a sötétszürkékétől sötétsárgáig terjedő színűek, kristálysszerkezetük szfarelites,[2] rácsállandója 300 K-en 5,4510 Å.[3] Termodinamikailag 1000 °C-ig stabil.[4]
Vízzel vagy savakkal foszfin képződése közben reagál:[5]
- AlP + 3 H2O → Al(OH)3 + PH3
- AlP + 3 H+ → Al3+ + PH3
Előállítása
[szerkesztés]Elemeiből szintetizálható:[4][6]
- 4Al + P4 → 4AlP
Ügyelni kell, hogy az AlP-t semmilyen nedvesség ne érje, mert akkor mérgező foszfin jön létre.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Berger, L. I.. Semiconductor Materials. CRC Press, 125. o. (1996). ISBN 0-8493-8912-7
- ↑ Bravais Lattices; Zincblende Lattice. University of Colorado, 1997. [2015. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 21.)
- ↑ Lattice Constants. SiliconFarEast.com, 2004. (Hozzáférés: 2017. január 3.)
- ↑ a b (1953) „Aluminum Phosphide”. Inorganic Syntheses 4, 23–25. o. DOI:10.1002/9780470132357.ch7.
- ↑ Holleman, Arnold Frederik & Wiberg, Egon (2001), Wiberg, Nils, ed., Inorganic Chemistry, San Diego/Berlin: Academic Press/De Gruyter, ISBN 0-12-352651-5
- ↑ (1944) „Aluminum Phosphide – Preparation and Composition”. Journal of the American Chemical Society 66 (10), 1666. o. DOI:10.1021/ja01238a018.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Aluminium phosphide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.