Alternatív jobboldal
Az alternatív jobboldal (röviden: alt-jobb, angolul: Alt-Right) egy újszerű politikai irányzat, amely elutasítja a hagyományos jobboldali konzervativizmus legnépszerűbb tanait.
Az alternatív jobboldal nagymértékben használja az internetet és ezen belül a közösségi médiát. Az Egyesült Államokban ez kezdetben és legerősebben olyan weboldalakon jelent meg, mint például a Twitter, a 4chan és a 8chan, ahol sokszor névtelen felhasználók hoznak létre tartalmakat. Az általuk gyakran használt internetes mémekkel való kommunikáció során nehéz eldönteni, hogy a politikai vélemény mekkora része vehető komolyan, és mekkora rész az, ami pusztán figyelemfelkeltési célból íródott. Az alternatív jobboldal számára a közösségi média (különösen a Twitter) rendkívül fontos az üzenetek közvetítésében.[1][2]
A fogalom Donald Trump republikánus elnöki jelölésével, majd megválasztásával került a széles köztudatba.[3] Trump támogatói között jelentős számban találhatók olyan választók, akik az alternatív jobboldali irányzathoz köthetők. Ezen választók közös jellemzője, hogy elutasítják a bevándorlást, a multikulturalizmust és a politikai korrektséget.
Főbb jellemzők[szerkesztés]
Az alternatív jobboldalnak nincsen egységes, kiforrott nézetrendszere. Az elsősorban internetes fórumbejegyzések és kommentek, esetleg blogok formájában létező tartalmak összefogása és értelmezése nehézkes. Az alternatív jobboldal néhány tagjának írásai tartalmaznak antiszemita,[4][5] faji nacionalista,[6] jobboldali populista[6] és etnicista[7] elemeket. Az alternatív jobboldal tagjai a politikai korrektséget általában elutasítják.[8]
Kritikája[szerkesztés]
A hagyományos jobboldali, illetve konzervatív körök általában kritizálják az alternatív jobboldalt, azt rasszistának[9] és gyűlöletkeltőnek[10] bélyegezve. A baloldali, illetve a liberális irányzatok képviselői is hevesen támadják a mozgalom tagjait, részben ugyanezen indokokból.
Internetes mémek használata[szerkesztés]
Az alternatív jobboldal egyik legfontosabb ismertetőjele az internetes mémek széleskörű használata.[11][12] Ebből kifolyólag sokan megkérdőjelezik, hogy itt valóban egy komoly politikai állásfoglalás történik, vagy pusztán csak trollkodásról van szó. Más szakértők szerint a mémek csupán arra szolgálnak, hogy humoros formában elfedjék a valójában keményen rasszista vagy épp egyenesen neonáci nézeteket.[13]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hunt, Elle. „Milo Yiannopoulos, rightwing writer, permanently banned from Twitter”, The Guardian, 2016. július 20. (Hozzáférés: 2016. október 20.)
- ↑ Hafner, Josh. „For the Record: For Trump, everything’s going to be alt-right”, USA Today, 2016. augusztus 26. (Hozzáférés: 2016. október 20.)
- ↑ Posner, Sarah. „Meet the Alt-Right ‘Spokesman’ Who’s Thrilled With Trump’s Rise”, Rolling Stone, 2016. október 18. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Krieg, Gregory. „Clinton is attacking the 'Alt-Right' -- What is it?”, CNN, 2016. augusztus 25. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ McAfee, Timothy. „What Is the Alt-Right Anyway? A User's Guide”, People, 2016. augusztus 25. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ a b Wallace-Wells, Benjamin. „Is the Alt-Right for Real?”, The New Yorker, 2016. május 5. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Becker, Amanda. „Clinton to accuse Trump of embracing nativist political movement”, Yahoo News, 2016. augusztus 25. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ „What You Need To Know About The Alt-Right Movement”, NPR, 2016. augusztus 26. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Tracinski, Robert. „Yes, The Alt-Right Are Just a Bunch of Racists”, The Federalist, 2016. április 4. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Young, Cathy. „Donald Trump’s hate for political correctness is comfort food to racists”, Newsday, 2016. január 25.. [2016. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Hess, Amanda. „For the Alt-Right, the Message Is in the Punctuation”, The New York Times, 2016. június 10. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Kivanç, Jake. „Nero, Nazis, and the New Far Right: The Phenomena of the Professional Troll”, Vice, 2016. június 15. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Jonsson, Patrik. „Donald Trump's candidacy and the rise of the 'alt-right' movement”, The Christian Science Monitor, 2016. augusztus 27. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Alt-right című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.