Kora jura
| Kora jura (201,3 – 174,1 millió évvel ezelőtt) | |||||
| Környezeti jellemzők (átlagos értékek az időegységen belül) | |||||
| Idővonal | |||||
A jura időszak eseményei -205 — – -200 — – -195 — – -190 — – -185 — – -180 — – -175 — – -170 — – -165 — – -160 — – -155 — – -150 — – -145 — – 152,1 ± 0,9 – ~145,0 Ma 157,3 ± 1,0 – 152,1 ± 0,9 Ma 163,5 ± 1,0 – 157,3 ± 1,0 Ma 166,1 ± 1,2 – 163,5 ± 1,0 Ma 168,3 ± 1,3 – 166,1 ± 1,2 Ma 170,3 ± 1,4 – 168,3 ± 1,3 Ma 174,1 ± 1,0 – 170,3 ± 1,4 Ma 182,7 ± 0,7 – 174,1 ± 1,0 Ma 190,8 ± 1,0 – 182,7 ± 0,7 Ma 199,3 ± 0,3 – 190,8 ± 1,0 Ma 201,3 ± 0,2 – 199,3 ± 0,3 Ma A jura eseményeinek hozzávetőleges idővonala. A skálán az évmilliók láthatók. | |||||
A kora jura (vagy a kőzettani felosztásban alsó jura, illetve európai szövegekben ma is gyakran liász) a jura földtörténeti időszak három kora közül a legkorábbi.
A kora jura a triász időszak, illetve a triász és a jura határán történt triász–jura kihalási esemény után kezdődött, 201,3 ± 0,2 millió évvel ezelőtt (mya) és a középső jura kor kezdetével, mintegy 174,1 ± 0,1 mya ért véget.
Tagolása[szerkesztés]
A kora jura a következő faunális időszakokra tagolható tovább a Nemzetközi Rétegtani Bizottság (International Commission on Stratigraphy, ICS) adatai alapján (az időben újabbtól a régebbi korszakig):
- Toarci (183,0 ± 1,5 – 175,6 ± 2,0 mya)
- Pliensbachi (189,6 ± 1,5 – 183,0 ± 1,5 mya)
- Sinemuri (196,5 ± 1,0 – 189,6 ± 1,5 mya)
- Hettangi (199,6 ± 0,6 – 196,5 ± 1,0 mya)
A hettangi kor kezdete körül máig viták folynak. A kezdőidőpontot a psiloceratida ammoniteszek megjelenésének idejére tették, ez azonban nem egyértelmű, mivel egész ammonitesz faunákat kell vizsgálni, amelyek a Föld más-más részeiben más-más képet mutathatnak. Ha ezt tekintjük indikátornak, az is lehet, hogy a liász nem esik teljesen egybe a kora jurával, hanem már a triász idején elkezdődött.
A pliensbachi és a toarci korszakok határán kisebb világméretű kihalási esemény történt.
A felszínen[szerkesztés]
A Brit-sziget partjai mentén, különösen a dorseti Juraparton jelentős liászkori felszíni formációk találhatók (ezeket a lyme regisi Mary Anning 19. századi paleontológus kutatta át először). A felszíni liászkori összletek (fácies) itt túlnyomórészt agyagból és viszonylag vékony mészkőrétegekből állnak, amelyek a valamikori tengervízi üledékből származnak.
A liászkori kőzetekből álló partvonal egyik legjobb példáját nyújtják a Wales déli részében lévő Galmorgan-völgy masszív sziklái Cardiff közelében, amelyek a variszkuszi hegységképződés idejéről tanuskodnak.
Magyarországon[szerkesztés]
Magyarországon a Dunántúli-középhegység, amelyet ebben az időszakban tenger borított, gazdag lelőhelye a kora jura fosszíliáknak. A Bakonyban és a Gerecsében 17 lelőhelyről az alsó liász korából legalább 14 hettangi és 64 kora sinemuri ammonitesz faj fosszíliái kerültek elő. [1]
A mecseki kőszén[szerkesztés]
Alsó liász kori a mecseki kőszén is, amelynek bányászása tízezreknek nyújtott megélhetést a 20. század második felében Pécs és Komló térségében. A kora jura elején még folytatódott a szárazföldi üledékképződés, majd a területet fokozatosan elöntötte a tenger. A mecseki kőszén a tenger partmenti mocsaraiban képződött. [2]
További információk[szerkesztés]
|
Ez a geológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |