Alraune (film, 1918)
| Alraune (Alraune) | |
| 1918-as magyar film | |
 | |
| A film moziplakátja | |
| Rendező |
|
| Producer | Klein Sándor |
| Alapmű | Hanns Heinz Ewers: Alraune – Egy különös teremtés története |
| Műfaj | sci-fi horror |
| Forgatókönyvíró | Falk Richárd |
| Főszerepben | |
| Operatőr | Bécsi József |
| Gyártás | |
| Gyártó | Phönix Filmgyártó Társaság?, Hunnia Filmvállalat (Hungaria Filmgyár) |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar nyelvű feliratok |
| Játékidő | kb. 80 perc (1925 méter, 22 kép/s sebességgel számolva)[1] |
| Képarány | 1,33:1 |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Hunnia Filmvállalat (Hungaria Filmgyár) |
| Bemutató |  Sajtóbemutató: 1918. december 10. (Mozgókép-Otthon), közönség: 1919. január 27. (Mozgókép-Otthon)[2] |
| További információk | |
Az Alraune[3] – fantasztikus dráma öt felvonásban 1918-ban forgatott magyar sci-fi horror némafilm Kertész Mihály és Fritz Ödön rendezésében. A filmnek nem maradt fenn példánya.
A történet Hanns Heinz Ewers regényének[4] feldolgozása, amelyben egy őrült tudós ember és mandragóra keresztezésével kapcsolatos kísérleteinek eredménye egy gyönyörű de lélektelen, démoni nő.
Szereplők
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Brinken professzor – Gál Gyula
- Alraune – Szöllősi Rózsi
- Frank Braun – Körmendy Kálmán
- Alma Raune, Alraune anyja – Malatinszky Böske
- Gontran Farkas – Erdélyi Géza
- Gontran Sebestyén, a jogtanácsos – Kardos Andor
- Petersen tanársegéd – Krupka András (K. Kovács Andor néven)
- Manesse ügyvéd – Árnyai Károly
- Lux Margit
- Szlatényi Violetta
- Törzs Jenő
- Daniel Viktor
- Szobierszki Boleszlav
- Amerikai táncospár
Forgatási helyszínek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hunnia Filmvállalat (Hungaria Filmgyár) stúdiója
- A budai dunaparton, a helyiérdekű vasút kupéjában vették fel Frank Braun hazautazási jelenetét.
Érdekességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A regényt ebben az időszakban többen is feldolgozták filmen. 1918-ban Alraune, die Henkerstochter, genannt die rote Hanne (az Egyesült Államokban: Sacrifice) címmel Illés Jenő és Joseph Klein, illetve 1919-ben Alraune und der Golem címmel Nils Olaf Chrisander. Később Henrik Galeen (Alraune, 1928), Richard Oswald (Alraune, 1930) és Arthur Maria Rabenalt (Alraune, 1952) filmesítette meg a regényt.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Ebben az időszakban még nem tekintették szabványnak, kötelezőnek a 24 kép/másodperc sebességet.
- ↑ Későbbi nevén a Művész Mozi, Budapest VI., Teréz körút 30.
- ↑ A szó, illetve itt női név jelentése magyarul: Mandragóra. A regényt később ezzel a címmel is megfilmesítették.
- ↑ Hanns Heinz Ewers: Alraune – Egy különös teremtés története (Alraune. Die Geschichte eines lebenden Wesens, 1911), Tevan, Békéscsaba, 1917, fordította: Pajzs Elemér.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Alraune az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Alraune a Box Office Mojón (angolul)
- Alraune
- NFI Nemzeti Filmintézet, Alraune - 120 éves a magyar film című cikk
- Pánczél Lajos: A külső filmfelvételek érdekességei, Mozihét, 1922/18
