Alosa tanaica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alosa tanaica
Rajz a halról
Rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Clupeomorpha
Rend: Heringalakúak (Clupeiformes)
Család: Heringfélék (Clupeidae)
Alcsalád: Alosinae
Nem: Alóza (Alosa)
H. F. Linck, 1790
Faj: A. tanaica
Tudományos név
Alosa tanaica
(Grimm, 1901)
Szinonimák
Szinonimák
  • Alosa bulgarica Drensky, 1934
  • Alosa caspia nordmanni Antipa, 1904
  • Alosa caspia tanaica (Grimm, 1901)
  • Alosa caspia tanaica asovi Pavlov, 1959
  • Alosa nordmanni Antipa, 1904
  • Caspialosa caspia palaeostomi Sadowsky, 1934
  • Caspialosa caspia tanaica (Grimm, 1901)
  • Caspialosa palaeostomica Sadowsky, 1934
  • Caspialosa tanaica etemi Battalgil, 1941
  • Caspialosa tanaica palaeostomi Sadowsky, 1934
  • Caspiolosa tanaica etemi Battalgil, 1941
  • Clupea tanaica Grimm, 1901
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Alosa tanaica témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Alosa tanaica témájú kategóriát.

Az Alosa tanaica a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a heringfélék (Clupeidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Az Alosa tanaica elterjedési területe a Fekete-, az Azovi- és Márvány-tengerek.

Megjelenése[szerkesztés]

Ez a halfaj legfeljebb 20 centiméteresre nőhet meg. Testtömege 59 gramm. A szájpadláson és az ekecsonton (vomer), a fogak alig fejlettek.

Életmódja[szerkesztés]

Egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. Általában 50-70 méteres mélységben tartózkodik. Tápláléka állati plankton, rákok, rovarlárvák és kis halak.

Szaporodása[szerkesztés]

Ez az Alosa-faj anadrom vándorhal (a tengerből az édesvízbe vonul ívni). Egy-kétévesen válik ivaréretté. A folyók állóvizes részét keresi, vagy beúszik a tavakba, vagy az elöntött területekre. Sok példány, kétszer-négyszer ívik életében. Január-március között, az Alosa tanaica rajok megjelennek a partok közelében; amikor a hőmérséklet 10 Celsius-fokos lesz, április–május között, a halak felúsznak a folyókba. Május-június között, amikor már 15 Celsius-fok van, elkezdődik az ikrák lerakása. Az ikrák vagy úsznak, vagy a fenékre ereszkednek. Az ivadék ősszel a folyótorkolatokba és lagúnákba úszik, aztán az első tél elteltével kiúszik a tengerbe.

Állományai[szerkesztés]

A vízszennyezés miatt, a 20. század első évtizedeiben, az Az Alosa tanaica állományok erősen lecsökkentek. A Fekete-tenger északi részén, még mindig alacsony a számuk, kivételt képezve az azovi-tengeri állomány, amely manapság is, bővelkedik a példányokban.

Felhasználása[szerkesztés]

Az Alosa tanaica halfajt, az ember tenyészti.

Források[szerkesztés]

  • Alosa tanaica (Grimm, 1901) FishBase
  • Berg, L.S., 1962. Freshwater fishes of the U.S.S.R. and adjacent countries. volume 1, 4th edition. Israel Program for Scientific Translations Ltd, Jerusalem. (Russian version published 1948).