Almási István (népzenekutató)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Almási István
Horváth László felvétele (2013)
Horváth László felvétele (2013)
Született 1934. december 8.[1]
Kolozsvár
Elhunyt 2021. március 8. (86 évesen)[2]
Kolozsvár
Állampolgársága román
Foglalkozása
  • etnológus
  • népzenekutató
Kitüntetései

Almási István (Kolozsvár, 1934. december 8. – Kolozsvár, 2021. március 8.)[3] magyar népzenekutató, a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti, Néprajzi Tagozatának tagja (2005).

Életútja[szerkesztés]

A középiskolát Kolozsvárott végezte, majd 1956-ban a Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán zenetanári oklevelet szerzett. Ezt követően a kolozsvári folklórintézet munkatársa lett, amelynek munkájában Jagamas János mellett már diákként részt vett. Cikkei a Korunk, Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, Művelődés, Revista de Etnografie și Folclor hasábjain jelentek meg. Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen és Kolozsvárott, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen népzenét oktatott.

Népzenegyűjtőként több mint száz helységben mintegy 5000 dallamot gyűjtött, az addigi kutatások által le nem fedett területeken: Érmellék, a Szilágyság, a Lápos mente, Aranyosszék, a Nyárádmente, a Kis-Küküllő és a Maros köze, a Homoródmente és Háromszék. Elméleti munkáiban a dallamrendszerezés és a népzenei kölcsönhatások kérdéseivel, illetve a népzenegyűjtés módszertanával foglalkozott.

Elkötelezetten tevékenykedett az egyházi éneklés területén: fiatal korában a Kétágú templom kántora volt, majd éveken át vezette a Farkas utcai református templom dalárdáját. A Romániai református egyházi zsinat zenei bizottságának tagja volt.

2005 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. A Magyar Néprajzi Társaság levelező tagja, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Magyar Kodály Társaság és a Kriza János Néprajzi Társaság tagja volt.

2021. március 8-án hunyt el.[3]

Kötetei (válogatás)[szerkesztés]

  • A lapádi erdő alatt (népdalok, társszerzőkkel, Szenik Ilonával, Zsizsmann Ilonával, Bukarest, 1957)
  • Magyargyerőmonostori népköltészet (társszerzővel), 1969
  • 245 népi táncdallam (Herțea Iosiffal; Csíkszereda, 1970)
  • Tavaszi szél vizet áraszt. 200 magyar népdal (Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972)
  • Futásfalvi népdalok, 1973
  • Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése (társszerző), 1974
  • Szilágysági magyar népzene (Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979)
  • Magyaró énekes népzenéje. Egy Felső-Maros-menti falu magyar néphagyományaiból (Jagamas Jánossal, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1984)
  • Virágok vetélkedése. Régi magyar népballadák (Faragó Józseffel, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1986)
  • Az erdélyi magyar népzenekutatás kezdetei (doktori értekezés, 1989)
  • Egy kis madárka ül vala. Erdélyi szász népköltészet Kányádi Sándor fordításában; vál., gond. Almási István; 2. kiad.; Kriterion, Kolozsvár, 2002
  • A népzene jegyében. Válogatott írások (2009)
  • Monostori sugár torony. Bogdán János magyargyerőmonostori népdalgyűjtése 1906-ban; közzéteszi Almási István; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2003 (Kriza könyvtár)
  • "Most jöttem Erdélyből...". Írások népzenéről és népdalkutatásról; MMA, Bp., 2019

Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  2. https://www.erdon.ro/hazai-kultura/elhunyt-almasi-istvan-nepzenekutato-3530008/
  3. a b Elhunyt Almási István népzenekutató, Társaságunk alapító tagja. KJNT, 2021. március 8. (Hozzáférés: 2021. március 9.) (magyarul)
  4. Dr. Almási István kitüntetése. Kriza János Néprajzi Társaság, 2014. december 8. (Hozzáférés: 2018. március 14.) (magyarul)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]