Almásháza
| Almásháza | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Vármegye | Zala |
| Járás | Zalaegerszegi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Németh Attila[1] |
| Irányítószám | 8935 |
| Körzethívószám | 83 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 78 fő (2023. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 15,26 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 4,98 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 50′ 34″, k. h. 17° 02′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 34″, k. h. 17° 02′ 53″ | |
 Almásháza
Pozíció Zala vármegye térképén
| |
| Almásháza weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Almásháza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Almásháza egykor tipikus egyutcás zalai törpefalu a Zalaegerszegi járásban egy kicsiny templommal, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén. Ma kelet felé terjeszkedve már kétutcás település. Polgármesteri hivatala Zalacsányban működik.
Fekvése
A Zalai-dombságban fekszik, a Principális-csatorna és Zala folyó között.
A településre ritkán jár menetrend szerinti volán busz. A falutól egy kilométerre lévő 76-os számú főúton az Almásházi elágazó megállónál a Zalaegerszeg és Keszthely között közlekedő – menetrend szerinti – buszok nagy része megáll.
Története
A község első írásos említése 1198-ból származik (Almas). 1381-ig a szentgotthárdi ciszterek, majd a kapornaki bencés szerzetesek birtoka volt. 1464-ben körmendi katonák pusztították el a falut.
Az aprófalu 1564-ben újból a szentgotthárdi ciszterek kezébe kerül, de néhány kisnemes is maradt a településen. Az 1580-as évektől fokozatosan érték támadások, illetve magas adókat róttak rá az oszmán földesurak. Így a 17. században teljesen elnéptelenedett a település, és 1700-ig néptelen is maradt. Ekkor a Batthyány család birtokába jutott, akik majorságot hoztak létre Almásháza körül. A falu lakosai nagyrészt ezeken a földeken dolgoztak. Templomuk nem volt, csak (Nagy)Kapornakon. Az elemi iskolája a 19. századra működésképtelenné vált.
1867-ben a falu teljesen leégett. 1908-ban szentelték fel a település első egyházi intézményét, egy kápolnát. Az 1950-es években az életszínvonal látványosan megugrott, 1950-ben bevezették az áramot, majd 1954-ben művelődési központ is épült. Az 1959-ben alakult termelőszövetkezet is látványosan fejlődést produkált, így valamelyest meggátolva az elvándorlást. Az 1990-es években Almásháza viszonylag hamar ráált a falusi turizmus adta lehetőségekre, s a német turisták között is kedvelt hellyé vált. 2002 után olcsó házhelyek osztásával betelepülés indult meg.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 63 | 62 | 70 | 79 | 73 | 78 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Nevezetességei
- Kápolnája 1908-ban épült, előtte 1864-ből való kőkereszt áll.
- Határában horgásztó található.
- Szérüskert fesztivál (2004 óta minden szeptemberben).
Jegyzetek
- ↑ Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
