Ali almorávida emír
| Ali | |
 | |
| marokkói szultán | |
| Uralkodási ideje | |
| 1106 – 1143 | |
| Elődje | Juszef marokkói szultán |
| Utódja | Tasfin marokkói szultán |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Almorávidák |
| Született | Ceuta under Muslim rule |
| Elhunyt | 1143. január 26. (59-60 évesen) Marrákes |
| Édesapja | Juszef almorávida emír |
| Édesanyja | Zaynab an-Nafzawiyyah |
| Testvére(i) | Tamima bint Yusuf ibn Tashfin |
| Házastársa | Ghaniya al-Lamtuniyya |
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ali témájú médiaállományokat. | |
Ali (Ceuta under Muslim rule, 1083[1] vagy 1084[2] – Marrákes, 1143. január 26.) marokkói szultán 1106-tól haláláig.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Édesapja Juszef marokkói szultán, édesanyja egy spanyol keresztény nő volt. Ceutában született, és ott is nőtt fel, így már fiatal korában megismerkedett az andalúziai városi kultúrával. Apja halála után, 1106-ban hatalomra került, de rögtön szembe kellett néznie unokaöccse, Yahya felkelésével. Fès lakosai azonban támogatták Ali trónigényét. Hatalomra kerülése után felvette az „Amír al-Muminín” („a hívők vezetője”) címet. Különösen az andalúzokat támogatta az államigazgatásban, és pártfogolta a tudósokat és költőket. Ugyanakkor nem tudott mindig érvényt szerezni akaratának az Almorávida birodalom hatalmas törzsi vezetőivel szemben, sem a hadseregben, sem az államigazgatásban. Ennek ellensúlyozására az 1120-as években egy keresztény hadifoglyokból álló zsoldoshadsereget állítottak fel Reverter de la Guardia vezetésével.
Bár Tamim ibn Yusuf, Ali testvére, győzelmet aratott az 1108-as uclési csatában, hamarosan maga Ali vette át a hadvezetést. Ő sikeresen meghódította Zaragozát (1110), valamint kiűzte a pisaiakat a Baleár-szigetekről (1115). Azonban hamarosan kudarcok is érték: például nem sikerült visszafoglalni Toledót (1109), Tudela városa (1114) és Zaragoza (1118) pedig Navarra, illetve Aragónia kezére került. 1125-ben az Almorávidák vereséget szenvedtek Lucenánál Aragónia ellen. Aragónia terjeszkedését azonban 1134 júliusában Fragánál sikerült megállítani. Ezt követően számos mozarabot (az iszlám uralom alatt élő keresztényeket) Marokkóba telepítettek, hogy ezzel elvonják őket az Ibériai-félszigeten hadakozó keresztény seregek potenciális támogatásától.
Ali uralkodása alatt új palotát és mecsetet építettek Marrákesben (utóbbit később elpusztították), valamint jelentősen átalakították Tlemcen nagy mecsetét. A fèszi Qarawiyyīn mecsetet is kibővítették. Ezekben az építkezésekben egyre erősebb andalúz hatás mutatkozott meg az építészetben. Ez az andalúz stílus a kor egyetlen fennmaradt almorávida sírépítményén, a Koubba el-Baadiyn-on is látható, amely 1117 körül készült el Marrákesben.
Ali ibn Yusuf uralkodása alatt egyre inkább megrekedt az almorávida mozgalom. Jogtudósaik ragaszkodtak a vallási kérdések kizárólagos értelmezéséhez, és elkezdték üldözni a másfajta nézeteket. Ez a vallási egység felbomlásához vezetett, ami különösen veszélyes volt egy lazán szervezett birodalomban, ahol a tartományi vezetők igen nagy hatalommal bírtak, és a vallási vezetők fontos támaszt jelentettek az uralkodónak. Ali ibn Yusuf nem volt kiemelkedő hadvezér, mégis képes volt megtartani a birodalom egységét, és ellenőrzés alatt tartani az 1120 körül megjelenő Almohád mozgalmat is.
Ali 1143 januárjában halt meg 36 éves uralkodás után. Halála után fia, Tasfin ibn Ali követte a trónon.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben az Ali ibn Yusuf ibn Taschfin című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ulrich Haarmann: Geschichte der Arabischen Welt. Herausgegeben von Heinz Halm. 4. überarbeitete und erweiterte Auflage. C. H. Beck, München 2001, ISBN 3-406-47486-1, S. 297–298 (Beck's historische Bibliothek).
- Wilhelm Hoenerbach: Islamische Geschichte Spaniens. Übersetzung der Aʿmāl al-aʿlām und ergänzender Texte. Artemis, Zürich u. a. 1970 (Die Bibliothek des Morgenlandes).
- Stephan Ronart, Nandy Ronart: Lexikon der Arabischen Welt. Ein historisch-politisches Nachschlagewerk. Artemis Verlag, Zürich u. a. 1972, ISBN 3-7608-0138-2.
- Évariste Lévi-Provençal: Reflexions sur l'empire almoravide au début du XIIe siècle. In: Évariste Lévi-Provençal: Islam d'Occident. Études d'histoire médiévale. Maisonneuve, Paris 1948, S. 239–256 (Islam d'hier et d'aujourd'hui 7, ZDB-ID 1190363-6).
- The Encyclopaedia of Islam. New Edition. Brill, Leiden. Band 1. S. 389.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- 1 2 various authors (2011). "Diccionario biográfico español". Spanish Biographical Dictionary (spanyol nyelven). Royal Academy of History. Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 "Dictionary of African Biography" (angol nyelven). Oxford University Press. 2012.