Algyógyi körtemplom
| Algyógyi körtemplom | |
 | |
| Település | Algyógy |
| Ország |  Románia |
| Vallás | keresztény |
| Irányzat | református |
| Építési adatok | |
| Stílus | román |
| Építés kezdete | 11–12. század |
| Alapadatok | |
| Hosszúság | 9 m |
| Szélesség | 5,5 m |
| Építőanyag | római kori téglák |
| LMI-kód | HD-II-m-A-03316 |
| Elhelyezkedése | |
 Algyógyi körtemplom
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 45° 55′ 12″, k. h. 23° 12′ 11″45.920062°N 23.203160°EKoordináták: é. sz. 45° 55′ 12″, k. h. 23° 12′ 11″45.920062°N 23.203160°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Algyógyi körtemplom témájú médiaállományokat. | |
Az algyógyi körtemplom műemlék épület Romániában, Hunyad megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a HD-II-m-A-03316 sorszámon szerepel.[1] A református templom mellett áll; haranglábként használják.[2]
Története
[szerkesztés]Egy legenda szerint építői a Szentföldről visszatérő templomos lovagok építették hálából az itt lakók vendégszeretetéért, és a templom mellé kincset ástak el, melynek helyét az év bizonyos napján a templom ablakain átsütő napsugarak mutatják.[3]
Építését korábbi történészek a 13. századra keltezték,[2] de az 1993-ban kezdődött ásatások következtetései alapján I. László kora előtt épülhetett.[3] (Hasonlóságot mutat a Stará Plzen-i, przemysli, sárospataki, ducói, ösküi, hidegségi, szalonnai, kallósdi, szakolcai, keresztúri templomokkal, amelyek a 11. század közepe és a 13. század közepe között épültek.) Anyaga feltehetőleg a közeli római castrum, Germisara romjaiból származik.[2] Mérműves ablakai és a falai felett emelkedő süveg a gótika idején készült.[4]
Leírása
[szerkesztés]Az épület teljes belső hossza 7 méter, külső hossza 9 méter; kör alakú hajójának átmérője 5,5 méter. A hajóhoz féköríves végződésű, félkupolával fedett szentély kapcsolódik. A falak vastagsága az alapnál 1 méter, legfelül 0,7 méter. Bejárata a délnyugati oldalon helyezkedik el, a déli és északi falon két-két ablak, a keleti és nyugati oldalon egy-egy ablak található.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Hunedoara. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ a b c d Gheorghe Petrov: Előzetes jelentés az algyógyi középkori épületegyüttes régészeti kutatásáról (1993–1995). Erdélyi Múzeum, LX. évf. 1–2. sz. (1998) 68–73. o.
- ↑ a b Dan-George Uza: Fenomene luminoase la rotonda din Geoagiu, judetul Hunedoara. Perseus, (2021)
- ↑ Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
További információk
[szerkesztés]- Kettős fényvetülés az algyógyi körtemplomban. In Németh Zsolt: A fény útján: Tanulmányok Árpád-kori templomainkról. Budapest: Magyarságkutató Intézet. 2021. = A Magyarságkutató Intézet Kiadványai, 26. ISBN 978 615 6117 33 5
|
Ez a templomról, vallási vagy szakrális építményről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |