Alexandre Cabanel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alexandre Cabanel
Önarcképe (1852)
Önarcképe (1852)

Született1823. szeptember 28.
Montpellier
Meghalt1889. január 23. (65 évesen)
Párizs
Sírhely cemetery Saint-Lazare (Montpellier)
Nemzetisége francia francia
Stílusa akadémista
Iskolái École des beaux-arts (Párizs)
Mestere(i) François-Édouard Picot
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandre Cabanel témájú médiaállományokat.

Alexandre Cabanel (Montpellier, 1823. szeptember 28.Párizs, 1889. január 23.) francia festő és tanár, az akadémiai stílus egyik legjelesebb képviselője.

Életpályája[szerkesztés]

Egy szegény ácsmester családjában született, iskoláit szülővárosában végezte, a Montpellier-i École des Beaux Arts-ban Charles Matet fedezte fel tehetségét, ennek köszönhetően 1839-ben ösztöndíjjal a párizsi École des Beaux-Arts lett tanulmányainak színhelye, itt François-Édouard Picot volt a mestere. Hamarosan elérte a siker, Krisztus a bírák előtt c. képével elnyerte a második római nagydíjat 1845-ben, s a Medici-villa rezidense lett 1850-ig.

Arcképeivel, mitologikus és történelmi jeleneteivel nagy sikereket aratott a hivatalos párizsi Salon kiállításain. III. Napóleon francia császár kedvenc festője volt. Magát a császárt is megfestette (1867). III. Napóleon személyes gyűjteménye és a Musée du Luxembourg számára vásárolt számos A. Cabanel-képet, ezeket ma a Musée d'Orsay őrzi. Európai és amerikai gyűjtők is vásárolták képeit. Cabanel híressé vált Vénusz születése (1863) c. képének reprodukcióira maga a császár kötött szerződést.

1863-tól tanított a párizsi Académie des Beaux-Arts-ban és számos később híressé vált képzőművész hallgatót oktatott. Számos magas kitüntetést kapott, köztük a Francia Köztársaság Becsületrendje lovagja, majd parancsnoka kitüntetéseket. 1887-ben a Belgiumi Királyi Akadémia tagjává választották.

A Vénusz születése mellett legismertebb képei, Önarcképe és a Négy évszak. A sikeres akadémikus festőt azonban számos elmarasztaló kritika is érte a feltörekvő, majd polgárjogot nyert új művészeti irányzatok képviselői részéről, a naturalizmus szemszögéből leginkább Émile Zola, az impresszionisták részéről kivált Édouard Manet bírálta. Théophile Thoré-Bürger francia író és művészettörténész is kifejezte sajnálkozását Cabanel akadémizmusa miatt. Mindezek mellett a képzőművészeti tudás alapjait mesterien oktatta és alkalmazta, ezt természetesen senki nem vitatta.

Vénusz születése

Tanítványaiból[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Artcyclopedia