Alexander von Zemlinsky
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |

Alexander von Zemlinsky (álneve Al Roberts; (Bécs, 1872. október 4. - Larchmont, New York, 1942. március 15.) osztrák zeneszerző és karmester. Adolf von Zemlinszky író, újságíró fia.
Életpályája
[szerkesztés]A bécsi konzervatóriumban Anton Door, Franz Kenn, Robert és Johann Nepomuk Fuchs tanítványa volt. 1895-ben ismerkedett meg és barátkozott össze Arnold Schönberggel, aki ekkoriban banktisztviselőként dolgozott. Zemlinsky annak az amatőr zenekarnak a karmestere volt, amelyben Schönberg csellózott. Zemlinsky instrukciókkal látta el Schönberget a zeneszerzéssel, az összhangzattannal és az ellenponttal kapcsolatban. Ennek eredményeképpen született meg Schönberg első nyilvánosság előtt bemutatott műve, a D-dúr vonósnégyes (1897).
Schönberg 1901-ben költözött Berlin és feleségül vette Zemlinsky hugát, Mathildét.
Zemlinsky 1904 és 1911 között a bécsi Volksoper, karmestere volt; időközben 1907-1908-ban Gustav Mahler a bécsi Hofoperhez szerződtette őt. Zemlinsky 1909-től Mannheimben volt udvari karnagy, majd ismét Bécsben, Prágában, végül 1927-től a Kroll-operánál Berlinben működött. 1934-ben Budapesten is vezényelt.
Főbb művei
[szerkesztés]Operák
[szerkesztés]- Sarema (1897)
- Es war einmal (1900) (librettó: Maximilian Singer, Holger Drachmanns azonos című vígjátéka nyomán, karmester, rendező: Gustav Mahler)
- Kleider machen Leute (Gottfried Keller nyomán, 1910),
- Eine florentinische Tragödie (Oscar Wilde nyomán, 1921),
- Der Kreidekreis (Klabund nyomán, 1934).
Egyéb művek
[szerkesztés]Számos zongoradarabot, továbbá zenekari és kóruskompoziciókat is írt. (pl. 23. zsoltár, kórusra és zenekarra).
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Révai Nagy Lexikona, 19. kötet: Vár-Zsüri, Kiegészítés: Aachen-Beöthy, 654-655. old.
- Zenei lexikon, szerk. Szabolcsi Bence; 3. kötet (O - Z), 691. old.
- Brockhaus - Riemann zenei lexikon. 3. kötet (O - Z), 682. old.