Alexander von Zemlinsky
| Alexander von Zemlinsky | |
 | |
| Született | 1871. október 14.[1][2][3][4] Bécs[5] |
| Elhunyt | 1942. március 15. (70 évesen)[1][2][3][4] Larchmont |
| Álneve | Al Roberts |
| Állampolgársága | osztrák–magyar |
| Házastársa | Louise Zemlinsky[6] |
| Szülei | Aron Adolf von Zemlinszky |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Bécsi Zene- és Előadó-művészeti Egyetem |
| Sírhelye | Wiener Zentralfriedhof[7] |
 | |
| Alexander von Zemlinsky aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander von Zemlinsky témájú médiaállományokat. | |
Alexander von Zemlinsky; álneve Al Roberts (Bécs, 1871. október 14. – Larchmont, New York, 1942. március 15.) osztrák zeneszerző és karmester. Adolf von Zemlinszky író, újságíró fia.
Életpályája
[szerkesztés]A bécsi konzervatóriumban Anton Door, Franz Kenn, Robert és Johann Nepomuk Fuchs tanítványa volt. 1895-ben ismerkedett meg és barátkozott össze Arnold Schönberggel, aki ekkoriban banktisztviselőként dolgozott. Zemlinsky annak az amatőr zenekarnak a karmestere volt, amelyben Schönberg csellózott. Zemlinsky instrukciókkal látta el Schönberget a zeneszerzéssel, az összhangzattannal és az ellenponttal kapcsolatban. Ennek eredményeképpen született meg Schönberg első nyilvánosság előtt bemutatott műve, a D-dúr vonósnégyes (1897).
Schönberg 1901-ben költözött Berlinbe, és feleségül vette Zemlinsky húgát, Mathildét.
Zemlinsky 1904 és 1911 között a bécsi Volksoper karmestere volt; időközben, 1907-1908-ban Gustav Mahler a bécsi Hofoperhez szerződtette őt.
1909-től Mannheimben volt udvari karnagy, majd ismét Bécsben, Prágában, végül 1927-től Berlinben a Kroll-operánál működött. 1934-ben Budapesten is vezényelt.
Főbb művei
[szerkesztés]Operák
[szerkesztés]- Sarema (1897)
- Es war einmal (1900) (librettó: Maximilian Singer, Holger Drachmanns azonos című vígjátéka nyomán, karmester, rendező: Gustav Mahler)
- Kleider machen Leute (Gottfried Keller nyomán, 1910),
- Eine florentinische Tragödie (Oscar Wilde nyomán, 1921),
- Der Kreidekreis (Klabund nyomán, 1934).
Egyéb művek
[szerkesztés]Számos zongoradarabot, továbbá zenekari és kóruskompozíciókat is írt (pl. 23. zsoltár kórusra és zenekarra).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b abART. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ a b Grove Music Online (angol nyelven). Oxford University Press
- ↑ a b MGG Online (német nyelven). Die Musik in Geschichte und Gegenwart Online Version. Bärenreiter, 2016
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ https://www.nytimes.com/1992/10/27/obituaries/louise-zemlinsky-portraitist-and-voice-teacher-92.html
- ↑ http://www.viennatouristguide.at/Friedhoefe/Zentralfriedhof/Index_33_G/zemlinsky.htm. (Hozzáférés: 2021. október 14.)
Források
[szerkesztés]- Révai Nagy Lexikona, 19. kötet: Vár-Zsüri, Kiegészítés: Aachen-Beöthy, 654-655. old.
- Zenei lexikon, szerk. Szabolcsi Bence; 3. kötet (O - Z), 691. old.
- Brockhaus - Riemann zenei lexikon. 3. kötet (O - Z), 682. old.