Alexander von Nordmann

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Alexander von Nordmann
Alexander von Nordmann2.jpg
Született 1803. május 24.
Kotka
Elhunyt 1866. június 25. (63 évesen)
Turku
Állampolgársága Finn Nagyhercegség
Foglalkozása
Iskolái Royal Academy of Turku
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander von Nordmann témájú médiaállományokat.

Alexander von Nordmann (1803. május 24.1866. június 25.) finn zoológus volt. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Nordm.”. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Nordmann”.

Életpályája[szerkesztés]

1803-ban született a Finn-öböl partján, a mai Kotka város melletti Svenskund erődben, ahol apja volt (az orosz cár alattvalójaként) a főparancsnok. Iskoláit Fredrikshamnban (ma Hamina) és Viborgban végezte, 15 évesen beiratkozott a porvooi akadémiára. 1820-tól tanult és 1827-ben végzett a Turkui Cári Akadémián, majd Berlinben folytatta tanulmányait. Parazitákkal foglalkozott, felfedezte az emlős (és emberi) szemben élősködő parazita férgeket. 1832-ben adta ki Mikrographische Beiträge c. klasszikus művét. 1832-ben Odesszában a Richelieu Líceum természetrajz professzora lett, majd egy évvel később rábízták a botanikuskert vezetését is. Az odesszai évek alatt évente tett utazásokat Besszarábiába, a Duna-delta környékére és a Krímbe, részt vett Anatolij Nyikolajevics Gyemidov 1837-es expedíciójának a Krímet és a dél-orosz sztyeppékét érintő szakaszán, ekkor jutott el a Kaukázusba is. 1834-ben feleségül vette unokatestvérét, Helen Blancot. A frigyből két lány és egy fiú született. 1848 nyarán felesége egy kolerajárvány során meghalt, ő pedig 1849-ben – új élet reményében – gyermekeivel visszatért az akkor orosz fennhatóság alatt lévő Finnországba. A következő évben kinevezték az 1828-ban alapított Sándor Cári Egyetem professzorának. A természetrajzi tanszék zoológiai és botanikai részre való 1852-es szétválasztásakor Nordmann – annak ellenére, hogy inkább botanikus volt – a zoológiai tanszéket vezette tovább. Saját gyűjteménye révén is hozzájárult a helsinki Állattani Múzeum létrehozásához. A mintegy két évtizednyi távollét után a finnországi viszonyokhoz nehezen alkalmazkodott, német akcentussal beszélt. Ezekben az években már alig-alig utazott, felfedező és gyűjtőútra többé már nem ment. 1866-ban halt meg, néhány hónappal az után, hogy a cár kitüntette a Vlagyimir-renddel.

Legalább 8 állatfaj, egy növényfaj és egy nemzetség viseli a nevét. Többek között egy lepkefajt (Pamassius nordmanni), a Kaukázusban, a kelet-anatóliai, a grúziai és örmény hegyvidékeken honos kaukázusi jegenyefenyőt (Abies nordmanniana) és a feketeszárnyú székicsért (Glareola nordmanni) nevezték el róla.

Fordítás[szerkesztés]

Források[szerkesztés]