Korda Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Alexander Korda szócikkből átirányítva)
Korda Sándor
Korda Sándor.jpg
Születési név Kellner Sándor László
Született 1893. szeptember 16.
Pusztatúrpásztó
Elhunyt 1956. január 23. (62 évesen)
London
Állampolgársága
Házastársa María Corda (1919 - 1930)
Merle Oberon (1939 - 1945)
Alexandra Boycun
(1953 - 1956)
Foglalkozása filmrendező és producer
Művészneve Alexander Korda

Korda Sándor az IMDb-n
Korda Sándor PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Korda Sándor témájú médiaállományokat.

Korda Sándor (Sir Alexander Korda) (Pusztatúrpásztó, 1893. szeptember 16.London, 1956. január 23.) magyar származású filmrendező és producer, a brit filmipar egyik meghatározó alakja és a London Films brit filmstúdió alapítója.

Élete[szerkesztés]

Korda Sándor, aki az ugyancsak a filmiparban dolgozó Korda Zoltán és Korda Vince bátyja, Kellner Sándor László néven látta meg a napvilágot egy zsidó családban, Kellner Henrik és Weisz Ernesztina gyermekeként. Mezőtúron járt elemi iskolába, majd a Mester utcai Kereskedelmi iskolába, itteni kedvenc jeligéjéből (Sursum corda – „Emeljétek fel szíveteket!") származik későbbi vezetékneve. Fiatal éveiben újságírással foglalkozott, először a Független Magyarország párizsi tudósítója lett, azután a filmekkel foglalkozó újságokba kezdett írni. 1912-ben, 19 évesen már filmelméleti cikkek sorát publikálta a Mozgófénykép Híradóban, a Világ (1911–1918) című napilap filmkritikusa, és 1918-ig több filmlap (Pesti Mozi, A mozi és a Mozihét) szerkesztője volt. 1914-től filmrendezőként is dolgozott, első filmje a A becsapott újságíró. Magyarországról történő távozása (1919) előtt már 25 film rendezése fűződött a nevéhez.

A Tanácsköztársaság idején Korda direktóriumi tag, a filmgyártás művészeti vezetője volt. A diktatúra bukása után későbbi felesége, Korda Mária azzal mentette meg életét, hogy kivitte Bécsbe. 1921. március 1-jén Budapesten, az Erzsébetvárosban kötöttek házasságot.[1] Ezek után Hollywoodba költöztek, ahol Korda a United Artists rendezője lett.

Korda Sándor kék emléktáblája Londonban

Mégis Nagy-Britannia volt az a hely, ahol legnagyobb sikereit elérte. Testvéreivel Londonban telepedett le, és itt alapította meg 1932-ben a London Films filmstúdiót és több kisebb stúdiót. Filmjei igazán látványosak voltak, ami a színes filmek megjelenésével csak fokozódott. Leghíresebb filmje az 1933-as VIII. Henrik magánélete azonnal óriási nemzetközi filmsiker lett, és Oscar-díjra is jelölték. Ezek után még több nagy sikerű filmet forgatott, mint például a Rembrandt (1936). Producerként többek között olyan filmek fűződnek még nevéhez, mint A dzsungel könyve és a III. Richárd.

1942-ben Korda Sándor lett az első filmrendező, akit lovaggá ütöttek. 62 évesen hunyt el Londonban szívrohamban. A Brit Filmakadémia az év legkiemelkedőbb filmjeinek járó díjat Korda Sándorról nevezte el. Ugyancsak ő a névadója az Etyeken létesített Korda Filmstúdióknak.

Testvérei, Zoltán és Vince is a filmiparban szereztek maguknak nevet.

Filmjei[szerkesztés]

Magyar filmjei[szerkesztés]

  • A becsapott újságíró (1914)
  • Tyutyu és Totyó (1915)
  • Lyon Lea (1915)
  • A tiszti kardbojt (1915)
  • Fedora (más címen: Fehér éjszakák) (1916)
  • A nagymama (1916)
  • Mesék az írógépről (1916)
  • A kétszívű férfi (1916)
  • Az egymillió fontos bankó (1916)
  • Ciklámen (1916)
  • Vergődő szívek (1916)
  • A nevető Szaszkia (1916)
  • Mágnás Miska (1916)
  • Szent Péter esernyője (1917)
  • A gólyakalifa (1917)
  • Mária (1917)
  • Harrison és Barrison (1917)
  • Faun (1917)
  • Az aranyember (1918)
  • Mary Ann (1918)
  • Ave Caesar! (1919)
  • Fehér rózsa (1919)
  • Yamata (1919)
  • Se ki, se be (1919)
  • A 111-es (1919)
  • Liliom (1919) a vágási munkálatok híján befejezetlen maradt

Bécsben készült filmjei[szerkesztés]

  • Seine Majestät das Bettelkind (Koldus és királyfi) (1920)
  • Herren der Meere (A tenger urai) (1922)
  • Eine Versunkene Welt (Elsüllyedt világ) (1922)
  • Samson und Delila; der Roman einer Opernsängerin (Sámson és Delila) (1922)

Berlinben készült filmjei[szerkesztés]

  • Das unbekannte Morgen (Az ismeretlen holnap) (1923)
  • Jedermanns Frau (Mindenki asszonya) (1924)
  • Tragödie im Hause Habsburg (Tragédia a Habsburg-házban) (1924)
  • Der Tänzer meiner Frau (Őrült tánc) (1925)
  • Madame wünscht keine Kinder (Madame nem akar gyereket) (1926)
  • Eine Dubarry von heute (Modern Dubarry) (1927)

Hollywoodi filmjei[szerkesztés]

  • The Stolen Bride (Az ellopott menyasszony) (1927)
  • The Private Life Helen of Troy (Trójai Heléna magánélete) (1927)
  • Yellow Lily (Sárga liliom) (1928)
  • Night Watch (Éjjeli őrjárat) (1928)
  • Love and the Devil (Szerelem és ördög) (1929)
  • The Squall (A sikoltás) (1929)
  • Her Private Life (Magánélet) (1929)
  • Lilies of the Field (A mezők lilioma) (1930)
  • Women Everywhere (Mindenütt asszonyok) (1930)
  • The Princess and the Plumber (A hercegnő és a szerelő) (1930)
  • That Hamilton Woman (Lady Hamilton) (1941)

Párizsban készült filmjei[szerkesztés]

  • Die Manner um Lucie (Férfiak Lucie körül) (1931)
  • Rive Gauche (Balpart) (1931)
  • Marius (1931)
  • Zum Goldenen Anker (A Marius német változata) (1931)
  • The Girl from Maxim's (A lány a Maximból) (1933)
  • La Dame de Chez Maxim (A hölgy a Maximból) (1934)

Nagy-Britanniában készült filmjei[szerkesztés]

  • Service for Ladies (Szolgálat hölgyeknek) (1932)
  • Wedding Rehearsal (Próbaesküvő) (1933)
  • The Private Life of Henry VIII. (VIII. Henrik magánélete) (1933)
  • The Private Life of Don Juan (Don Juan magánélete) (1934)
  • Rembrandt (1936)
  • Perfect Strangers (Tökéletes idegenek) (1945)
  • An Ideal Husband (Eszményi férj) (1947)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]