Aleppói csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aleppói csata
مَعْرَكَة حَلَب
szíriai polgárháború
Dátum2012. július 19. – 2016. december 22.[1]
HelyszínSzíria, Aleppó kormányzóság, Aleppó
EredményA szír seregek és szövetségeseik elsöprő győzelme[2][3]
  • A Szír Hadsereg visszaszerzi Aleppó összes keleti és déli külvárosa felett az ellenőrzést.[2][4]
  • 13.000[5] - 130.000 polgári lakos elmenekült Aleppó keleti részéből.[6]
A Wikimédia Commons tartalmaz Aleppói csata témájú médiaállományokat.
Aleppó fellegvára a háború előtt

Az aleppói csata vagy Aleppó ostroma 2012 júliusa és 2016 decembere között lezajlott fegyveres konfliktus volt a szír kormányerők és a lázadók (Szabad Szíriai Hadsereg, an-Nuszra Front) között a legnépesebb szír város, Aleppó birtoklásáért. Az évekig elhúzódó csata 31 000 halottat eredményezett (a szíriai polgárháború eddigi áldozatainak csaknem tizedét), melynek többségét a polgári áldozatok adták.[7] Mindkét oldal több ízben háborús bűncselekményeket követett el: a kormányerők hordóbombákat vetettek be a lázadók által uralt területek ellen,[8] míg a felkelők szintén megkülönböztetés nélkül támadták a kormány által ellenőrzött negyedeket a saját kezűleg gyártott pontatlan lövegjeikkel (hell cannons).[9] A harcok súlyos károkat okoztak Aleppó számos lakónegyedeiben, emellett katasztrofális pusztítást végeztek az UNESCO világörökség részét képező aleppói óvárosban. Az aleppói fellegvár megrongálódott, az Omajjád nagymecset minaretje összeomlott.[10][11]

2016-ban a szír hadsereg síita segédcsapatok és orosz légitámogatás segítségével elvágta a lázadók ellenőrizte területek utánpótlását, majd fokozatosan elfoglalta őket. 2016 decemberében a korábbi területeinek 5%-ra visszaszoruló lázadók szabad elvonulás fejében kapituláltak, így az ostrom a kormányerők győzelmével ért véget.[12]

Az ostrom lefolyása[szerkesztés]

2012: a kezdetek[szerkesztés]

Az Aszad-rendszer elleni tömegtüntetésekből kialakuló polgárháború 2012. július 19-én érte el Aleppót, amikor a többségében vidékről érkező lázadók a Salaheddine negyedben harcba bocsátkoztak a kormányerőkkel.[13] Rövidesen a város keleti része a felkelők kezébe került, és sikerült összeköttetést kiépíteniük az utánpótlást biztosító török határral is. A városban többnyire rendőrséget és katonai objektumokat értek gerillatámadások.

2013–2015: váltakozó eredményességű harcok[szerkesztés]

Aleppó 2013 decemberében

Az elkövetkező években váltakozó sikerrel folytatódott a küzdelem. A város lakosságának többsége a kormány uralta városrészekben maradt, amit a lázadóknak azonban sikerült bekeríteniük és ostrom alá venniük. A kormányerők csak 2013 októberében állították helyre a város utánpótlási vonalát egy offenzíva keretében.[14] A város negyedeiben súlyos harcok folytak, 2013-ban az óváros is a harcok színterévé vált, ekkor pusztult el az Omajjád nagymecset minaretje is. 2013 decemberében a kormány megkezdte a lázadók uralta negyedek hordóbombázását. Mindeközben a helyi kurd negyedet (Sheikh Maqsoud) a szíriai kurdok autonómiájáért küzdő szervezet, a YPG vonta irányítása alá. A kurdok többnyire semlegesen viszonyultak a többi félhez, és így kimaradtak a harcok nagy részéből.[15][16]

2014 májusában a kormányerőknek sikerült felmenteniük a 2012 óta ostrom alatt álló központi börtönt. A lázadók viszont felrobbantották a rezsim egyik irányítási központját a Carlton Hotelben.[16][17] A súlyos polgári veszteségekre való tekintettel az ENSZ-megbízott Staffan de Mistura helyi fegyverszünetre akarta rábírni a feleket, azonban nem járt sikerrel.[18] A 2014-ben Moszult is elfoglaló Iszlám Állam is elérte Aleppó keleti határait, és elfoglalásával fenyegetett.[19] A szervezet ellen 2014 szeptemberétől az USA légicsapásokkal lépett fel.[16]

Dél-Aleppói offenzíva, 2015–2016

2015-ben mind a lázadók, mind a kormányerők több ízben is offenzívákat indítottak a másik fél utánpótlási útvonalainak felszámolására, illetve a város teljes elfoglalására. A lázadók által indított 2015. júliusi offenzíva nem ért el számottevő sikert. Ezzel szemben az iráni tábornok, Kászem Szolejmáni által irányított szír, iráni és orosz erők jelentős területeket foglaltak vissza a lázadóktól az októberben megindult dél-aleppói offenzíva keretében. 2016 februárjára a kormányerők elűzték az Iszlám Államot a város környékéről, és elvágták a lázadók legfontosabb utánpótlási vonalát.[20]

2016: a lázadók bekerítése és a csata vége[szerkesztés]

A négyéves háború következtében kivérzett Aszad-erők a növekvő iráni és orosz támogatás következtében megerősödtek és legfontosabb célul Aleppó teljes elfoglalását tűzték ki. A többségében szunniták lakta, a rezsim törzsterületétől távol eső nagyváros visszafoglalása hatalmas jelentőséggel bírt. Bár 2016 februárjában egész Szíriára érvényes tűzszüneti megállapodást kötöttek, ez nem vonatkozott Aleppóra.[21] Ugyan a lázadó frakciók májusi ellentámadása több elvesztett területet (Khan Tuman) is visszafoglalt,[22] de a kormányerők orosz légicsapásokkal támogatva július végére bekerítették a lázadók negyedeit a Castello út elfoglalásával.[23][24]

Később a felkelők délről ideiglenesen[25] áttörték az ostromgyűrűt, a folyosót azonban nem tudták fenntartani. Aszad szabad elvonulást ajánlott fel a felkelőknek, azonban ezt visszautasították. Szeptemberben újabb tűzszünetre történt kísérlet, azonban az egy héten belül összeomlott.[16] Az egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülő lázadók fokozatosan visszaszorultak. Törökország 2016 augusztusában a szír kormány engedélye nélkül szárazföldi csapatokkal indított katonai intervenciót az Iszlám Állam és a szíriai kurdok ellen Aleppó közelében. A török csapatok azonban nem vállalták a közvetlen fegyveres konfrontációt az Aszad-rezsimmel, így nem kísérelték meg Aleppó felmentését.[26][27]

2016. szeptemberi offenzíva

2016. szeptember 22-én a kormányerők újabb támadást indítottak a lázadók állásai ellen: elfoglalták Handarat és Owaija negyedeteket. A bekerített Kelet-Aleppóban maradt 250-300 000 ember megpróbáltatásainak bemutatására a nemzetközi sajtó nagy figyelmet fordított, elítélve az Aszad-rezsimnek tulajdonított súlyos bűncselekményeket (kórházak szándékos és ismételt bombázása, segélykonvojok megsemmisítése)[28][29] A beszámolókat részben helyi civilek személyes beszámolóival támasztották alá (pl. a hétéves Bana Alabed Twitter-fiókjával[30]), melyeket többen elfogultsággal vádoltak meg és propagandának minősítettek.[31] A nyugati és orosz média (pl. RT) között valódi információs háború indult meg az aleppói háborúról indított saját narratívájuk alátámasztására. Az Aszad-párti orosz média kettős mércével vádolta meg a nyugati médiát, mondván: nem foglalkoznak a lázadók által elkövetett bűncselekményekkel, és miközben az orosz légicsapásokat elítélik, támogatják Moszul hasonló módon folyó ostromát.[32] A kritikák részben megalapozottak voltak, a lázadók ugyanis több forrás szerint is fegyverrel akadályozták meg a kelet-aleppói civilek számára Aszad által felajánlott evakuációt.[33]

Aleppó a 2016-os amerikai elnökválasztás fontos külpolitikai kérdésévé is vált: az október 9-i elnökjelöltvitán a demokrata Hillary Clinton elítélte az Aszad-rezsimet, azonban nem támogatta az amerikai csapatok szárazföldön való bevetését Szíriában, helyette más megoldást javasolt. A republikánus Donald Trump ezzel szemben kritikusan viszonyult a lázadókhoz, akikről kijelentette, hogy „nem tudni, kik ők”. Azt is megállapította, hogy Aleppó lényegében már elesett.[34] A november 8-án tartott elnökválasztást nagy meglepetésre Trump nyerte, ami végleg kizárta annak az esélyét, hogy az USA a lázadók oldalán lépjen fel.

2016. november 15-én megindult a kormányerők utolsó támadása a lázadók uralta negyedek ellen. A felkelők egymás után adták fel a megtámadott városrészeket. A civilek egy része a kormány uralta területekre távozott. December 13-ra a lázadók és a több tízezer civil egy 3,5 négyzetkilométernyi területre szorultak vissza, a győzelem bármiféle esélye nélkül.[35] Törökország és Oroszország közvetlen tárgyalásokba bocsátkozott, melynek eredményeként sikerült megállapodni a lázadók és a velük tartó civilek szabad elvonulásában. Cserébe Szíria más részén ostromlott kormánypárti civilek is szabad elvonulást kaptak.[36] Az evakuálás többször is megakadt, eközben a kormányerőket mészárlások elkövetésével gyanúsították meg.[37] Végül mintegy 35-40 000 ember (köztük 4000 harcos és családtagjaik) távozott a lázadók kezén lévő területekre.[38] Miután az utolsó konvoj is elhagyta Kelet-Aleppót, a szír hadsereg 2016. december 22-én újra visszaszerezte az egész város feletti ellenőrzését (leszámítva a semleges kurd negyedet).

A csata jelentősége[szerkesztés]

Az Aszad-rendszer hatalmas, sokak szerint döntő győzelmet aratott Aleppó elfoglalásával. A lázadók szimbolikus vereséget szenvedtek, hiszen kiszorultak a legnépesebb szír városból. A szír kormány aleppói győzelmével már jóval reálisabbnak tűnt Aszad azon ígérete, mely a kormányerők egész Szíria feletti uralmának helyreállítására vonatkozott.[39]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Syrian army announces victory in Aleppo in boost for Assad (angol nyelven). Huffington Post, 2017. január 2.
  2. ↑ a b After more than 1600 days and the death of about 21500 civilians… Bashar al-Assad’s regime forces regain control of Aleppo city with the support of its loyal parties
  3. ↑ Endgame in Aleppo, the most decisive battle yet in Syria's war (angol nyelven). Washington Post
  4. ↑ Final phase of evacuations from rebel-held eastern Aleppo underway, 2016. december 21. (Hozzáférés: 2016. december 22.)
  5. ↑ ‘Eerie silence’: RT 360 video shows devastated Aleppo neighborhood. RT, 2016. december 13. (Hozzáférés: 2016. december 22.)
  6. ↑ „Syria army takes Aleppo district, battle in 'final phase'”, 2016. december 12. 
  7. ↑ "Violations Documention Center in Syria: Aleppo (19-07-2012–22-12-2016)". Violations Documenting Center. Retrieved 18 December 2016.
  8. ↑ https://index.hu/kulfold/2016/09/26/sziria_kormanyerok_oroszorszag_aleppo_ensz/
  9. ↑ http://www.reuters.com/article/us-mideast-crisis-attacks-idUSKBN0JQ17I20141212
  10. ↑ https://www.rt.com/news/335619-syria-unesco-heritage-damage/
  11. ↑ https://www.theguardian.com/world/2016/dec/21/aleppo-syria-war-destruction-then-and-now-in-pictures
  12. ↑ https://index.hu/kulfold/2016/12/19/ensz_bt_aleppo_szavazas/
  13. ↑ "Fierce fighting in Syria's Aleppo:activists". The Daily Star. 20 July 2012. Retrieved 29 July 2012.
  14. ↑ http://live.aljazeera.com/Event/Syria_Live_Blog/92310948
  15. ↑ http://www.middleeasteye.net/news/what-role-are-kurdish-ypg-forces-playing-aleppo-554547107
  16. ↑ a b c d http://news.sky.com/story/aleppo-under-siege-a-timeline-10613396
  17. ↑ http://www.bbc.com/news/world-middle-east-27323790
  18. ↑ https://www.washingtonpost.com/world/un-envoy-to-syria-proposes-cease-fire-in-aleppo/2014/11/11/7dc28658-69aa-11e4-bafd-6598192a448d_story.html?utm_term=.7ae9394e5e37
  19. ↑ http://www.al-monitor.com/pulse/originals/2014/06/syria-aleppo-isis-regime-rebels-iraq-mosul.html
  20. ↑ https://www.theguardian.com/world/2016/feb/06/syria-aleppo-siege-looms-as-pro-assad-forces-cut-opposition-supply-lines
  21. ↑ http://hu.euronews.com/2016/05/04/a-sziriai-hadsereg-csutortok-reggeltol-48-oras-tuzszunetet-leptet-eletbe-aleppoban
  22. ↑ http://www.al-monitor.com/pulse/originals/2016/05/iran-syria-heavy-losses-khan-tuman.html
  23. ↑ http://uk.reuters.com/article/uk-mideast-crisis-syria-aleppo-idUKKCN1071FO
  24. ↑ http://www.understandingwar.org/backgrounder/russian-airstrikes-syria-april-19-may-12-2016
  25. ↑ http://mno.hu/kulfold/verben-azik-aleppo-1358132
  26. ↑ http://www.hurriyetdailynews.com/turkey-entered-syria-to-end-al-assads-rule-president-erdogan.aspx?PageID=238&NID=106709&NewsCatID=352
  27. ↑ http://www.reuters.com/article/us-mideast-crisis-syria-turkey-idUSKBN14422U
  28. ↑ https://www.theguardian.com/commentisfree/2016/jul/29/the-guardian-view-on-the-battle-for-aleppo-stop-it-now
  29. ↑ http://www.reuters.com/article/us-mideast-crisis-syria-hospitals-idUSKBN13E096
  30. ↑ https://twitter.com/AlabedBana
  31. ↑ http://www.independent.co.uk/news/world/middle-east/bana-alabed-seven-year-old-tweeting-aleppo-syria-crisis-putin-assad-a7483866.html
  32. ↑ https://www.rt.com/op-edge/315571-syria-russia-us-isis/
  33. ↑ http://www.independent.co.uk/news/world/middle-east/aleppo-crisis-latest-rebel-assad-blame-un-lack-evacuations-a7374081.html
  34. ↑ http://www.aljazeera.com/news/2016/10/debate-clinton-trump-clash-syrian-war-161010093723691.html
  35. ↑ Archivált másolat. [2020. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 27.)
  36. ↑ http://edition.cnn.com/2016/12/20/middleeast/syria-aleppo-evacuation-turkey/
  37. ↑ http://www.ohchr.org/EN/NewsEvents/Pages/DisplayNews.aspx?NewsID=21024&LangID=E#sthash.r0NGEICG.dpuf
  38. ↑ http://www.reuters.com/article/us-mideast-crisis-syria-aleppo-redcross-idUSKBN14B14O
  39. ↑ http://www.businessinsider.com/syrias-assad-says-he-will-regain-control-over-the-whole-country-even-if-takes-a-long-time-2016-2
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aleppói_csata&oldid=25918886”