Alekszandr Alekszandrovics Blok
| Alekszandr Blok | |
 | |
| A fiatal Blok | |
| Élete | |
| Született | 1880. november 28. Szentpétervár |
| Elhunyt | 1921. augusztus 7. (40 évesen) Petrográd |
| Sírhely | Lityeratorszkije mosztki |
| Nemzetiség | orosz |
| Szülei | Alexandra Beketova Aleksandr Blok |
| Házastársa | Lioubov Blok (1903–) |
| Gyermekei | Aleksandr Kuleshov |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | költészet |
| Irodalmi irányzat | szimbolizmus |
 | |
| Alekszandr Blok aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszandr Blok témájú médiaállományokat. | |
Alekszandr Alekszandrovics Blok (oroszul: Алекса́ндр Алекса́ндрович Блок, Szentpétervár, 1880. november 28. – Petrográd, 1921. augusztus 7.) orosz költő és drámaíró, az orosz szimbolizmus egyik meghatározó alakja.
Élete[szerkesztés]
Blok értelmiségi családba született, édesapja, Alekszandr Lvovics jogászprofesszor, édesanyja, Alekszandra Andrejevna Beketova a Szentpétervári Egyetem rektorának művelt lánya volt,[1] aki maga is írogatott és műfordított.[2] Anyja irodalmi műveltsége nagy hatással volt fejlődésére.[3] Nem sokkal születése után szülei elváltak, Blok a legtöbb időt anyai nagyapjánál töltötte vidéken. 1889-ben édesanyja újra férjhez ment, Franc Felikszovics Kublickij-Piottuh katonatiszthez.
Blok 16 évesen lett színházrajongó, jórészt Shakespeare darabjai keltették fel az érdeklődését.[4] 1898-ban felvették a pétervári egyetem jogi karára, 1901-ben átjelentkezett a történelmi-filológiai karra, ahol 1906-ban végzett. 1903-ban feleségül vette a neves orosz kémikus, Mengyelejev lányát, Ljubov Mengyelejevát.
Első versét ötévesen írta,[1] először 1903-ban publikált. Korai verseit házassága ihlette, stílusára, egyéniségére Puskin költészete és Vlagyimir Szolovjov filozófiája volt hatással.[1] Első önálló kötete 1904-ben jelent meg Versek a Szépséges Hölgyről (Стихи о прекрасной даме) címmel, mely lírai monológokat tartalmaz.[3]
A forradalmi események lírájára is hatással voltak. A misztikus szerelmes versek helyét a városi lét kérdései, a forradalmi események és azok hatásai vették át. Sok kritikusa, köztük barátja, Andrej Belij is úgy vélte, Blok „elárulta” korábbi ideáljait.[1] Blok ez idő tájt kezdett el az alkoholhoz fordulni.[4] Verselése is megváltozott, korábban a verselés, hangzás volt fontos számára, majd egyre inkább átvette ezek helyét a szabadvers.[4] Szimbólumai egyre sötétebbek lettek, a várost lélektelen, pokoli helyként élte meg, ahol nem várja más, csak magány és bánat.[4] Míg felesége egy orosz színtársulattal turnézott, Blok több rövid életű kapcsolatba bonyolódott, egyre többet ivott, egészsége elkezdett romlani. Az 1917-es forradalom után egy ideig a bolsevikokat pártolta, de hamar kiábrándult az új rendszerből.[1]
1919-ben a Bolsoj Színház igazgatója lett, mellette irodalmi folyóiratot szerkesztett. 1921-re betegsége súlyosbodni kezdett, nem tudott járni, és egyre azt hajtogatta, hogy nem hallja már a költészet zenéjét. Makszim Gorkij megpróbált neki vízumot szerezni, hogy külföldre utazhasson gyógykezelésre, de a vízumot csupán egy nappal halála előtt kapta meg.[5]
Művei[szerkesztés]
Művei közül néhány, a teljesség igénye nélkül:
- Versek a Szépséges Hölgyről (1904, Стихи о прекрасной даме)
- Hóálarc (1907, Снежная маска)
- Komédiásdi (1906, Балаганчик) – dráma
- Tizenketten (1918, Двенадцать)
Magyarul[szerkesztés]
- Oroszország; ford. Faludi Iván; Skyten, Berlin, 1921
- A tizenkettő; ford., jegyz. Lányi Sarolta, bev. Trockij Leó, előszóford. Magyar Lajos, fametszetek Bényi Sándor; Vereinigung Internat. Verlagsanst, Berlin, 1923 (Munka és tudás könyvtára)
- Válogatott versek; vál., ford. Lator László; Európa, Budapest, 1959
- Alekszandr Blok válogatott művei; vál. Pór Judit, ford. Fodor András et al., jegyz. Bakcsi György; Európa, Budapest, 1972
- Alekszandr Blok válogatott versei; vál., ford. előszó, jegyz. Lator László; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1976 (A világirodalom gyöngyszemei)
- Dvenadcaty / Tizenketten; ford. Lator László, ill. Bognár Árpád; Magyar Helikon, Budapest, 1976
- Alekszandr Blok versei; ford. Lator László, Veress Miklós; Európa, Budapest, 1977 (Lyra mundi)
- A cári hatalom végnapjai; ford. Recski Ágnes, jegyz. Bakcsi György; Európa, Budapest, 1987
- Orosz szimbolista költők; ford. Baka István; Délmagyarország, Szeged, 1995
- Sztyihotvorenyija / Versek; ford. Galgóczy Árpád; Eötvös, Budapest, 2000 (Eötvös klasszikusok)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e Britannica Encyclopedia
- ↑ Encyclopedia of World Biography
- ↑ a b Az orosz szimbolizmus. [2010. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 4.)
- ↑ a b c d Encyclopedia of Soviet Writers
- ↑ Orlando Figes. A People's Tragedy: The Russian Revolution 1891-1924, 1996, ISBN 0-7126-7327-X, pages 784-785
Irodalom[szerkesztés]
- Bakcsi György: Blok világa. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1978 (Írók világa)
További információk[szerkesztés]
- Blok néhány verse magyar fordításban Archiválva 2009. május 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
