Alegrete
| Alegrete | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Brazília | ||
| Állam | Rio Grande do Sul | ||
| Mezorégió | Sudoeste Rio-Grandense | ||
| Mikrorégió | Campanha Ocidental | ||
| Alapítás éve | 1831 | ||
| Polgármester | Márcio Fonseca do Amaral | ||
| Körzethívószám | 55 | ||
| Testvérvárosok | Lista Santa Fe (2011. március 14. – ) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 72 409 fő (2022)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság |
| ||
| Terület | 7803,967 km² | ||
| Időzóna | UTC−3 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 d. sz. 29° 47′ 02″, ny. h. 55° 47′ 28″Koordináták: d. sz. 29° 47′ 02″, ny. h. 55° 47′ 28″ | |||
 | |||
| Alegrete weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alegrete témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.svg)
Alegrete egy község (município) Brazíliában, Rio Grande do Sul államban. Területét tekintve az állam legnagyobb községe. 2021-ben népességét 72 493 főre becsülték.[2]
Története[szerkesztés]
A pampákat a 17. századig természeti népek lakták. Az első európai, aki behatolt a mai Alegrete területére, Szent Roque González de Santa Cruz jezsuita atya volt, aki 1626-ban kelt át az Ibicuí folyón, hogy alkalmas helyet keressen egy új redukció alapításához, bár végül nem talált ilyent. 1627-ben a hely az Uruguay folyó túloldalán fekvő Japeju (Yapeyú) redukció birtokának része lett. 1636-ban Raposo Tavares bandeirante nyomult be a vidékre, a spanyolokat kiűzte, az indiánokat elhurcolta rabszolgának, a portugál fennhatóságot pedig kiterjesztette a tordesillasi szerződésben meghatározott határokon túlra. A jezsuiták által tenyésztett szarvasmarhák szabadon és gazdátlanul maradtak és elszaporodtak.[3]
A terület tulajdonjoga csak 1750-ben, a madridi szerződés aláírásával tisztázódott, amelyben a portugáloknak ítélték. A tulajdonképpeni gyarmatosítás a 19. század elején kezdődött; az első telepesnek az 1808-ban ideérkező João Manoel Pintot tartják, akit számos portugál család követett. 1811-ben a mai Uruguay területének lerohanására készülő VI. János katonái tábort létesítettek itt, és a tábor helyén később egy Capela Queimada nevű település alakult, ahova főként letelepedett indiánok költöztek és 1814-ben kápolnát is építettek. 1816-ban José Artigas uruguayi parancsnok csapatai feldúlták a helyet és a harcokban Capela Queimada is elpusztult, a lakosok pedig 1817-ben az Ibirapuitã folyó partján alapítottak egy új települést, amelyet Alegretenek neveztek el a kapitányság kormányzójának tiszteletére. Az emberek főként szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoztak, a mezőgazdasági tevékenység a minimális szükségletekre korlátozódott.[3]
A háborúk végeztével Alegrete települése fejlődni kezdett, 1831-ben kisvárosi (vila) rangra emelték, környékét önálló községgé nyilvánították (korábban São Borjahoz tartozott). A Farroupilha-felkelés során kezdetben hű maradt a császári kormányhoz és nem támogatta a lázadókat, azonban végül 1842-ben Alegrete lett a Rio Grande-i Köztársaság harmadik fővárosa, itt alakult meg a farrapók alkotmányozó gyűlése (Assembléia Constituinte dos Farrapos) és itt készült el köztársasági alkotmányuk. 1856-ban a városnak már 13 000 lakosa volt, 1857-ben pedig nagyvárossá (cidade) nyilvánították. 1882-től jelenik meg a Gazeta de Alegrete, amely Rio Grande do Sul legrégibb (és Brazília harmadik legrégibb) újságjának számít. A köztársaság 1889-es kikiáltása zavargásokat hozott, 1892-ben pedig kitört a föderalista forradalom, amelynek több összecsapását Alegrete község területén vívták meg; a várost és a környéket feldúlták, a hidakat lerombolták, visszavetve a gazdasági fejlődést. Az 1923-as felkelésben újabb csaták színtere volt.[3]
A forradalmak közötti békeidőkben a település virágzott, főként stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően. 1902-ben felavatták a vasutat, amely Cacequin keresztül összeköttetést teremtett Porto Alegrevel. 1925-ben az utcák nagy részét leaszfaltozták, utakat és hidakat építettek, tanítóképzőt létesítettek, és számos fejlesztést hajtottak végre. Jelentős volt állattenyésztése, fokozatosan Brazília egyik legnagyobb szarvasmarha-állományú településévé vált, ezen kívül juhot is tenyésztettek, a legfontosabb mezőgazdasági termények a rizs és a búza lettek.[3]
Leírása[szerkesztés]
Az állam nyugati részén fekszik, fő vízfolyása az Ibicuí. Területét tekintve az állam legnagyobb községe, 7800 km2-es területe az államénak 2,9%-át teszi ki. A községközpont 89 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, az állam fővárosától 442 kilométerre nyugatra; átszeli az Ibirapuitã folyó. A 21. század elején is agrárközségnek számít (rizs és szója termesztése, szarvasmarha és juh tenyésztése), Brazília harmadik legnagyobb rizstermesztője, a rizstermesztés a helyi GDP 50%-át teszi ki.[4] Nedves szubtrópusi éghajlat (Cfa) jellemzi, az évi átlaghőmérséklet 19,6 ºC, az évi csapadékmennyiség 1752 mm.[5]
A város számos épületét műemlékké nyilvánították. Itt rendezik meg minden évben Brazília legnagyobb (és a világ egyik legnagyobb) lovasparádéját (Desfile de cavalarianos), ezen kívül jelentős nemzetközi események a Pánamerikai gyerekfoci találkozó (Encontro de Futebol Infantil Pan-americano) és a Campereada gaucho rodeó.[4]
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Vasco Alves Pereira (1819–1883) ezredes, Santana do Livramento bárója, számos katonai kitüntetés birtokosa[3]
- Dr. Francisco Nunes de Miranda (1836–1884) építész, több épületet és építményt tervezett Alegrete és Rio Grande számára[3]
- Simplício Ignácio Jacques (1840–1887) kereskedő, polgármester, aki sokat tett Alegrete felvirágoztatásáért a mezőgazdaságot és ipart érintő intézkedések folytán[3]
- João de Barros Cassai ügyvéd, újságíró[3]
- Vitorino Monteiro állami kormányzó és miniszter[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.ibge.gov.br/estatisticas/sociais/populacao/22827-censo-demografico-2022.html?edicao=37225, 2023. október 24.
- ↑ Alegrete. IBGE. (Hozzáférés: 2022. december 18.)
- ↑ a b c d e f g h i Ferreira, Jurandyr. Enciclopedía dos municípios brasileiros, 33 (portugál nyelven). Rio de Janeiro: Conselho Nacional de Geografia, 19–28. o. (1959)
- ↑ a b Alegrete. alegrete.rs.gov.br. (Hozzáférés: 2022. december 18.)
- ↑ Alegrete climate. climate-data.org. (Hozzáférés: 2022. december 18.)
További információk[szerkesztés]
- Perfil das Cidades Gaúchas: Alegrete. Sebrae/RS, 2019. (Hozzáférés: 2022. december 18.)
