Aldolkondenzáció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Az aldolkondenzáció szerves kémiai reakció, melynek során enol vagy enolátion és karbonilvegyület reakciójában β-hidroxialdehid vagy β-hidroxiketon köztiterméken keresztül vízkilépéssel konjugált enon keletkezik.

Az aldolkondenzáció reakciósémája

Az aldolkondenzáció fontos szintézismódszer, mely jól használható szén–szén-kötés kialakítására. A Robinson-anelláció reakciósorozatában is van egy aldolkondenzációs lépés, a Wieland–Miescher-keton termék számos szintetikus szerves reakció kiindulási anyaga. Az aldolkondenzációt általában az egyetemi szerves kémiai kurzusokon is tárgyalják, mint fontos új kötést kialakító reakciót, melynek mechanizmusa is fontos.[1][2][3] Szokásos formájában a keton enolát nukleofil addícióval az aldehidhez kapcsolódik, így β-hidroxi-keton, más néven „aldol” (aldehid + alkohol) keletkezik, ez a szerkezeti egység számos természetes vegyületben és gyógyszermolekulában is megtalálható.[4][5][6]

Az aldolkondenzáció

A reakció azon változatát, amelyben egy aldehid/keton és alfa-hidrogént nem tartalmazó karbonilvegyület reagál, Claisen–Schmidt-kondenzációnak hívják, Rainer Ludwig Claisen és J. G. Schmidt után, akik e reakciót egymástól függetlenül publikálták 1880-ban és 1881-ben.[7][8][9] Ilyen reakció például a dibenzilidénaceton szintézise.

Reakciómechanizmus[szerkesztés]

A reakció első lépése az aldoladdíció, a második pedig egy dehidratációs (eliminációs) lépés, melyben egy víz- vagy alkoholmolekula lép ki. Utóbbit dekarboxileződés is kísérheti, ha aktivált karboxilcsoport is található a molekulában. Az aldoladdíciós termék dehidratációja kétféleképpen történhet: erős bázis, például kálium-terc-butoxid, kálium-hidroxid vagy nátrium-hidrid jelenlétében enolát mechanizmus,[10] míg sav katalízis esetén enol mechanizmus szerint játszódik le.

Enolát mechanizmus :Enol mechanizmus
Animation zum basenkat. Reaktionsmechanismus der Aldolkondensation Animation zum säurekat. Reaktionsmechanismus der Aldolkondensation
A báziskatalízis animációja A savkatalízis animációja

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Wade, L. G.. Organic Chemistry, 6th, Upper Saddle River, NJ: Prentice Hall, 1056–1066. o. (2005). ISBN 0-13-236731-9 
  2. Smith, M. B.; March, J.. Advanced Organic Chemistry, 5th, New York: Wiley Interscience, 1218–1223. o. (2001). ISBN 0-471-58589-0 
  3. Mahrwald, R.. Modern Aldol Reactions. Weinheim, Germany: Wiley-VCH, 1218–1223. o. (2004). ISBN 3-527-30714-1 
  4. Heathcock, C. H.. Additions to C-X π-Bonds, Part 2, Comprehensive Organic Synthesis. Selectivity, Strategy and Efficiency in Modern Organic Chemistry. Oxford: Pergamon, 133–179. o. (1991). ISBN 0-08-040593-2 
  5. Mukaiyama T. (1982). „The Directed Aldol Reaction”. Organic Reactions 28, 203–331. o. DOI:10.1002/0471264180.or028.03.  
  6. Paterson, I. (1988). „New Asymmetric Aldol Methodology Using Boron Enolates”. Chemistry and Industry, London 12, 390–394. o, Kiadó: Paterson Group.  
  7. Claisen, L.; Claparède, A. (1881). „Condensationen von Ketonen mit Aldehyden”. Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft 14 (1), 2460–2468. o. DOI:10.1002/cber.188101402192.  
  8. Schmidt, J. G. (1881). „Ueber die Einwirkung von Aceton auf Furfurol und auf Bittermandelöl in Gegenwart von Alkalilauge”. Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft 14 (1), 1459–1461. o. DOI:10.1002/cber.188101401306.  
  9. March, J.. Advanced Organic Chemistry: Reactions, Mechanisms and Structure, 3rd, Wiley Interscience (1985). ISBN 0-471-85472-7 
  10. Nielsen, A. T.; Houlihan., W. J. (1968). „The Aldol Condensation”. Organic Reactions 16, 1–438. o. DOI:10.1002/0471264180.or016.01.  

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Aldol condensation című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


A szócikk egy része még lefordítandó. Segíts te is a fordításban!