Albert Marenčin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Albert Marenčin
Született1922. július 26.[1][2][3]
Tapolybeszterce, Csehszlovákia
Elhunyt2019. március 9. (96 évesen)[4][2][5]
Pozsony, Szlovákia
Állampolgársága
Foglalkozása
Kitüntetései
  • Művészetek és Irodalom Érdemrendjének lovagja
  • Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja
  • Cross of Pribina class I (2002. január 3.)[6]

SablonWikidataSegítség

Albert Marenčin (Tapolybeszterce, 1922. július 26.Pozsony, 2019. március 9.) szlovák író, költő, műfordító, forgatókönyvíró.

Életútja[szerkesztés]

A Szlovák Egyetemen végzett szlovák-francia szakon, majd 1944-ben részt vett a szlovák nemzeti felkelésben a Čapajev partizáncsoport tagjaként. 1945-ig a felszabadult Huszton dolgozott, mint kormányzati tisztviselő.

A háború után visszatért Kassára és szerkesztőként dolgozott a Národná obroda napilapnál. 1945 és 1948 között Párizsban élt és párhuzamosan a Sorbonne-n, a Politikai Tanulmányok Intézetében és az IDHEC Filmiskolában folytatott tanulmányokat. Ez idő alatt a Radio Praha párizsi szerkesztőjeként is dolgozott.

1948. november 15-től az ENSZ Közgyűlésén a csehszlovák kormány küldöttségének alkalmazottja volt. A miniszterelnök, Vladimír Clementis titkárságán tevékenykedett. 1949 és 1972 között különböző pozíciókban dolgozott a csehszlovák állami filmgyártásban Pozsonyban. A Koliba szlovák filmgyárnál volt többek között előadó, dramaturg, forgatókönyvíró.

1963-tól a Pozsonyi Zene- Színház- és Filmművészeti Főiskola (VŠMU) modern művészeti szeminárium előadója, oktatója volt. 1972-ben politikai okokból eltávolították a főiskoláról és művei kiadását is betiltották. 1972 és 1987 között a Szlovák Nemzeti Galéria tanácsadójaként dolgozott. 1974-től együttműködött a titkos rendőrséggel (ŠtB) IRIS néven.[7] 1989-ben a bársonyos forradalom után ismét számos irodalmi és kulturális területen tevékenykedett.

1965-tól a párizsi Patafizikai Mozgalomnak, 1977-től a cseh és szlovák szürrealista társaság tagja volt. 2003-tól elnöke volt a selmecbányai francia nyelvű Capalest fesztiválnak, melyet Michel de Maulne, a párizsi Théâtre Molière igazgatója alapított.

Családja[szerkesztés]

1955-ben feleségül vette Dagmar Wondrašekovát. 1956-ban született Martin, 1958-ban Albert fia. Idősebb fia Martin fotográfus lett.

Díjai[szerkesztés]

  • Ordre de la Grande Gidouille (1965)
  • Jan Hollý-díj (1969, 1996, 1999)
  • Művészetek és Irodalom Érdemrendjének lovagja (Chevalier des Arts et des Lettres)
  • Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja (2001. Chevalier de l'ordre national du Mérite)

Művei[szerkesztés]

Verseskötetek[szerkesztés]

  • Okamih pravdy (1972)
  • L'Instant de la vérité (1977)
  • Okamih pravdy (1994)
  • Laterna Magika / La Lanterne magique (2006)

Prózai művek, esszék[szerkesztés]

  • Predná hliadka (1950–51)
  • Guillaume Appolinaire (1961)
  • Alfred Jarry (1964)
  • Malý slovník surrealizmu (1964)
  • André Breton (1967)
  • Ako som sa stretol s niektorými pozoruhodnými ľuďmi (1978, szamizdat kiadás)
  • Davidovým prakom (1979, szamizdat kiadás)
  • Košický pustovník (1983, szamizdat kiadás)
  • Návraty na Muráň (1987, szamizdat kiadás)
  • Košický pustovník (1988)
  • Breton a Teige (1991)
  • Dominik Tatarka – veľký neznámy (1991)
  • Ako som sa stretol s niektorými pozoruhodnými ľuďmi (1993)
  • Henri Michaux (1995)
  • Benjamin Péret (1995)
  • Nikdy (1996)
  • Návraty na Muráň (1996)
  • Nezabúdanie (2004)
  • Dezertéri alebo ľudský faktor (2008)
  • Zo zápisníkov 1968 – 2008 (2011)
  • Čo nevošlo do dejín (2012)

Forgatókönyvek[szerkesztés]

Műfordítások[szerkesztés]

  • Jean Epstein: Mysliaci stroj / L'intelligence d'une machine, (1948)
  • Léon Moussinac: Moemove Polia / Les champs de Mo (1950)
  • Alfred Jarry: Kráľ Ubu / Ubu Roi ou bien des Polonais (1964, 1994)
  • Jean Cocteau: Poézia / Poésie (1967)
  • Nečujné blesky (1968, a szürrealista költészet kis antológiája)
  • Paul Valéry: Zlé myšlienky / Les mauvaises pensées (1993)
  • Albert Camus: Mýtus o Sizyfovi / Le Mythe de Sisyphe, Essais sur l'absurde (1993)
  • Henri Michaux: Básne / Poèmes (1995)
  • Benjamin Péret: Jadro kométy / Le noyau de la comète (1995)
  • De Sade márki: Filozofia v buduári / Philosophie dans le boudoir (1996)
  • Eugène Ionesco: Hodina, Pozdravy a poklony / La Leçon, Les Salutations (1997)
  • André Breton: Nadja (1998)
  • Eugène Ionesco: Nosorožec / Rhinocéros (1998)
  • Jean Ferry: Strojvodca / Le Mécanicien (2000)
  • Alain Robbe-Grillet: V zrkadle spomienok / Le miroir qui revient (2002)
  • Alfred Jarry: Skutky a názory doktora Faustrolla, patafyzika / Gestes et opinions du Docteur Faustroll, pataphysicien (2004)
  • Jacques Derrida: Naučiť sa konečne žiť / Apprendre à vivre enfin (2005)
  • Aimé Césaire: Zošit o návrate do rodného kraja / Cahier d'un retour au pays natal (2007)

Jegyzetek[szerkesztés]