Albánok Magyarországon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az albánok Magyarországon nagyobb csoportokban a törökök elől menekülve jelentek meg. A 20. század elejéig sajátos etnikai közösséget is alkottak a Szerémségben. Ez a közösség 1921-re megszűnt és azóta nagyobb számban az 1990-es évektől érkeztek ideiglenes munkavállalóként vagy politikai menekültként. Számuk nem jelentős, de például a Magyarországon működő 1300 pékségből 250-300-at albánok működtetnek.[1]

Albánok a történeti Magyarországon[szerkesztés]

A történeti Magyarország területén, a délvidéki Szerémségben, Szávaszentdemetertől keletre, a Rumai járás három településére – Jarak, Hertkovce és Nikince17491755 között települt be mintegy kétezer, az oszmán uralom alatt lévő hazáját elhagyó, kelmendi törzsbeli albán (kelmendas). Korabeli, az albán törzsnévre visszavezethető magyar elnevezésük: kelemencek, klementinusok vagy klementinerek. A Száva széles árterén megtelepülő katolikus albánok (gegek) szőlőtermesztéssel és juhtartással foglalkoztak, s a 20. század elejéig megőrizték önállóságukat és sajátos anyagi és szellemi kultúrájukat. Több magyar történész és néprajzkutató foglalkozott a szerémségi albán zárvány nyelvével és életmódjával (Windisch Károly Gottlieb, Cornides Dániel, Thallóczy Lajos, Palóczi Edgár). Az 1900-as népszámlálás még 4438 albán anyanyelvű lakost írt össze a három faluból, 1921-re számuk kilencre (!) csökkent, döntő többségük ugyanis visszatért 1912-ben függetlenné vált hazájába, Albániába.

Albánok a mai Magyarországon[szerkesztés]

Az 1990-es évek elejétől, a balkáni és különösen a koszovói háború idején több ezer, zömében koszovói albán menekült Magyarországra, de nagy részük csak állomásnak tekintette az országot további nyugat-európai célpontok felé. Az illegális bevándorlás napjainkig sem szűnt meg, a határőrizeti szervek folyamatosan fognak el és toloncolnak vissza Szerbiába Magyarországon tartózkodó albánokat.[2]

Híres albán származásúak Magyarországon[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az albánok már a pékségben vannak (magyar nyelven). magyarnarancs.hu, 2012. január 12. (Hozzáférés: 2014. március 24.)
  2. Lebukott csempészek, okmányok nélküli albánok (magyar nyelven). kisalfold.hu, 2008. május 26. (Hozzáférés: 2014. március 23.)

Források[szerkesztés]

  • Thallóczy Lajos: Albán diaspora. Történeti Szemle 1 (1912) 1–39.
  • Terbócs Attila: Magyarok néprajzi megfigyelései az albánok körében. Néprajzi Hírek 23 (1994) 1–2:67–78.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]