Albánia állam- és kormányfőinek listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Albánia államfői (1914–)[szerkesztés]

Albánia zaklatott 20. századi történelme során nem mindig voltak pontosan behatárolhatóak az államfői jogkörök: a posztot időről időre köztársasági elnök, király, herceg, pártfőtitkár stb. töltötte be.

Államfő Hivatali idő Megjegyzés
[…] 1913. október 16.
1914. szeptember 6.
Albánia az osztrák–magyar, brit, francia, német, olasz, orosz és albán összetételű Nemzetközi Ellenőrző Bizottság igazgatása alatt állt. 1914. március 7. után a trónra került Vilmos fejedelmet támogatták.
Vilmos fejedelem 1914. március 7.
1914. szeptember 3.
Polgári nevén Wilhelm zu Wied, az Albán Fejedelemség uralkodója. 1925. január 31-éig formálisan ugyan uralkodó maradt, de 1914. szeptember 3-ától száműzetésben élt. Az államfői teendőket névleges uralkodása alatt, 1920-tól a Legfelsőbb Tanács, illetve ügyvezető államfő látta el (lásd lentebb).
Legfelsőbb Tanács 1920. január 30.
1924. december 24.
Tagjai 1921. december 22-éig: Luigj Bumçi, Aqif Elbasani, Abdi Toptani, Mihal Turtulli. 1921. december 22. után: Ndoc Pistulli, Ymer Vrioni (mindketten 1922. március 11-éig), Sotir Peci, Refik Toptani (1924. június 2-áig), Gjon Çoba (1922. november 26-ától 1924. május 24-éig), Xhafer Ypi (1922. november 26-ától 1924. június 2-áig).
Sotir Peci 1924. június 2.
1924. július 2.
Ügyvezető államfő, a Legfelsőbb Tanács egyetlen tagja.
Fan Noli 1924. július 2.
1924. december 24.
Ügyvezető államfő, a Legfelsőbb Tanács egyetlen tagja.
Refik Toptani 1924. december 24.
1925. január 31.
Ügyvezető államfő, a Legfelsőbb Tanács egyetlen tagja.
Amet Zogu 1925. január 31.
1939. április 8.
1928. szeptember 1-jéig köztársasági elnök, utána I. Zog (III. Szkander bég) néven az Albán Királyság uralkodója.
Xhafer Ypi 1939. április 9.
1939. április 12.
Az Ideiglenes Közigazgatási Bizottság elnöke.
Shefqet Verlaci 1939. április 12.
1939. április 16.
Ügyvezető államfő.
III. Viktor Emánuel 1939. április 16.
1943. szeptember 8.
Albánia királya. Albánia perszonálunióban Olaszországgal.
[…] 1943. szeptember 8.
1944. október 20.
Albánia német megszállás alatt. A katonai főparancsnok 1943. szeptember 8-ától 1944. június 1-jéig Theodor Geib, 1944. október 2-áig Otto Gullmann.
Enver Hoxha 1944. október 22.
1985. április 11.
1944. május 24-étől október 22-éig ügyvivő kormányfő mint a Nemzeti Felszabadítási Főtanács elnöke.[1] Az Albán Munkapárt főtitkára.
Ramiz Alia 1985. április 13.
1992. április 3.
1991. április 30-áig az Albán Munkapárt főtitkára, utána köztársasági elnök.
Sali Berisha 1992. április 9.
1997. július 24.
Köztársasági elnök.
Rexhep Meidani 1997. július 24. –
2002. július 24.
Köztársasági elnök.
Alfred Moisiu 2002. július 24. –
2007. július 24.
Köztársasági elnök.
Bamir Topi 2007. július 24. -
2012. július 24.
Köztársasági elnök
Bujar Nishani 2012. július 24. – Köztársasági elnök
Ilir Meta 2017. július 24. – Köztársasági elnök

Albánia kormányfői (1912–)[szerkesztés]

Albánia kormányfői tiszte többnyire megegyezett a miniszterelnöki poszttal, de bizonyos történelmi szakaszokban ettől a politikai gyakorlatban eltértek. 1925. február 1. és 1928. szeptember 5. között az igazságügy-miniszter, 1946. január 1. és 1991. február 22. között a Minisztertanács elnöke töltötte be a kormányfői pozíciót.

Kormányfő Hivatali idő Megjegyzés
Ismail Qemali 1912. november 29.
1914. január 15.
Az ideiglenes kormány elnöke Vlora székhellyel.
1913. szeptember 18. és 1914. február 3. között Esat Toptani ellenkormányt vezetett Durrësban, az 1913. október 14-én kikiáltott Közép-albániai Köztársaság állam- és kormányfőjeként.
Fejzi Alizoti 1914. január 22.
1914. március 7.
A Központi Kormányzat elnöke. Albánia eközben, illetve már 1913. október 16-ától az osztrák–magyar, brit, francia, német, olasz, orosz és albán összetételű Nemzetközi Ellenőrző Bizottság igazgatása alatt állt.
Turhan Përmeti 1914. március 15.
1914. szeptember 3.
Először.
Mustafa Ndroqi 1914. szeptember 11.
1914. október 5.
Az általános tanács elnöke, ideiglenes kormányfő.
Esat Toptani 1914. október 5.
1916. február 24.
Aqif Elbasani 1916. február 18.
1916. április 14.
Ideiglenes ellenkormány vezetője Elbasan székhellyel.
[…] 1916. január 28.
1918. december 25.
Az Osztrák–Magyar Monarchia által okkupált Albánia állandó nemzeti kormány nélkül. A polgári közigazgatás feje August Kral.
Turhan Përmeti 1918. december 25.
1920. január 30.
Másodszor. Ideiglenes kormányfő Durrës székhellyel. Ténylegesen csak 1920. február 20-án engedte át a hatalmat.
Sylejman Delvina 1920. január 30.
1920. november 20.
Tirana székhellyel. Ténylegesen csak 1920. február 20-án vette át a hatalmat, de facto működése pedig március 27-én vette kezdetét.
Iliaz Vrioni 1920. december 10.
1921. október 16.
Először. 1921. július 1. és július 11. között a kormány tevékenységét felfüggesztette.
Pandeli Evangjeli 1921. október 16.
1921. december 6.
Először.
Hasan Prishtina 1921. december 7.
1921. december 12.
Idhomene Kosturi 1921. december 12.
1921. december 22.
Ügyvezető miniszterelnök.
Xhafer Ypi 1921. december 24.
1922. november 26.
Amet Zogu 1922. december 2.
1924. március 5.
Először.
Shefqet Verlaci 1924. március 5.
1924. május 27.
Először.
Iliaz Vrioni 1924. május 27.
1924. június 9.
Másodszor.
Fan Noli 1924. június 16.
1924. december 24.
A vlorai Ideiglenes Kormányzóbizottság elnöke.
Iliaz Vrioni 1924. december 25.
1925. január 5.
Harmadszor.
Amet Zogu 1925. január 6.
1925. január 30.
Másodszor.
Pjetër Poga 1925. február 1.
1925. szeptember 28.
Igazságügy-miniszterként (először).
Milto Tutulani 1925. szeptember 28.
1926. december 20.
Igazságügy-miniszterként.
Sif Kedhi 1926. december 20.
1927. február 12.
Igazságügy-miniszterként.
Pjetër Poga 1927. február 12.
1927. október 21.
Igazságügy-miniszterként (másodszor).
Iliaz Vrioni 1927. október 25.
1928. május 9.
Külügyminiszterként.
Hiqmet Delvina 1928. május 11.
1928. szeptember 5.
Igazságügy-miniszterként.
Koço Kota 1928. szeptember 5.
1930. március 6.
Először.
Pandeli Evangjeli 1930. március 6.
1935. október 22.
Másodszor.
Mehdi Frashëri 1935. október 22.
1936. november 9.
Először.
Koço Kota 1936. november 9.
1939. április 8.
Másodszor.
Shefqet Verlaci 1939. április 11.
1941. december 4.
Másodszor.
Mustafa Kruja 1941. december 4.
1943. január 19.
Eqrem Libohova 1943. január 19.
1943. február 13.
Először.
Maliq Bushati 1943. február 13.
1943. május 13.
Eqrem Libohova 1943. május 13.
1943. szeptember 8.
Másodszor.
Ibrahim Biçaku 1943. szeptember 13.
1943. október 24.
Először. Ideiglenes kormányfő.
Mehdi Frashëri 1943. október 24.
1943. november 3.
Másodszor.
Rexhep Mitrovica 1943. november 5.
1944. július 14.
Fiqri Dine 1944. július 19.
1944. augusztus 29.
Ibrahim Biçaku 1944. szeptember 7.
1944. október 27.
Másodszor.
Enver Hoxha 1944. október 23.[2]
1954. július 20.
De facto 1944. május 28-ától a Nemzeti Felszabadítási Főtanács vezetőségének elnöke (lásd përmeti kongresszus).
1946. január 1-jétől mint a Minisztertanács elnöke.
Mehmet Shehu 1954. július 20.
1981. december 18.
A Minisztertanács elnöke. Már december 17-én elhunyt, de halálának ténye csak másnap lett köztudott.
Adil Çarçani 1981. december 18.
1991. február 22.
A Minisztertanács elnöke, 1982. január 18-áig mint ügyvezető kormányfő.
Fatos Nano 1991. február 22.
1991. június 5.
Először, Albánia Szocialista Pártja színeiben.
Ylli Bufi 1991. június 5.
1991. december 10.
Albánia Szocialista Pártja színeiben.
Vilson Ahmeti 1991. december 10.
1992. április 13.
Pártonkívüliként.
Aleksandër Meksi 1992. április 13.
1997. március 11.
Albánia Demokratikus Pártja színeiben.
Bashkim Fino 1997. március 11.
1997. július 24.
Albánia Szocialista Pártja színeiben.
Fatos Nano 1997. július 24.
1998. október 2.
Másodszor, Albánia Szocialista Pártja színeiben.
Pandeli Majko 1998. október 2.
1999. október 29.
Először, Albánia Szocialista Pártja színeiben.
Ilir Meta 1999. október 29.
2002. február 22.
Albánia Szocialista Pártja színeiben.
Pandeli Majko 2002. február 22.
2002. július 31.
Másodszor, Albánia Szocialista Pártja színeiben.
Fatos Nano 2002. július 31.
2005. szeptember 11.
Harmadszor, Albánia Szocialista Pártja színeiben.
Sali Berisha 2005. szeptember 11.
2013. szeptember 15.
Albánia Demokratikus Pártja színeiben.
Edi Rama 2013. szeptember 15.
Albánia Szocialista Pártja színeiben.

Egyéb államalakulatok és kormányzószervek[szerkesztés]

Korçai Albán Autonóm Köztársaság (1916–1920)[szerkesztés]

A Korça városát elfoglaló franciák védnöksége alatt 1916. december 10-én létrehozott köztársaság, amelyet hivatalosan csak 1920. június 21-én oszlattak fel, noha már 1918. február 16-án összeomlott.

Hivatali idő Megjegyzés
Themistokli Gërmenji 1916. december 10.
1917. november 7.
A végrehajtó hatalom feje.
Qani Dishnica 1917. november 9.
1917 ???
A végrehajtó hatalom feje.

Mirditai Köztársaság (1921)[szerkesztés]

Szerb támogatással kikiáltott, rövid ideig fennálló köztársaság 1921. július 17. és november 20. között.

Hivatali idő Megjegyzés
Gjon Markagjoni 1921. július 17.
1921. november 20.
A köztársaság elnöke.

Szabad Albánia Nemzeti Bizottsága (1949–1953)[szerkesztés]

Az 1949-ben New Yorkban megalakított és 1953-ig működő emigráns albán kormány.

Hivatali idő Megjegyzés
Midhat Frashëri 1949 Az emigráns kormány vezetője.
19491953 Az emigráns kormány vezetője ismeretlen.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. 348. o. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145  
  2. Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. 399–400. o. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145  

Források[szerkesztés]

A fenti táblázatok fő forrásául Owen Pearson Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939 (London, Tauris, 2004, ISBN 1845110137 ), valamint Albania in occupation and war: From fascism to communism, 1940–1945 (London, Tauris, 2005, ISBN 1845110145 ) című könyvei szolgáltak, továbbá az 1940 utáni évekhez, illetve az adatok kontrolljára másodlagos forrásként felhasználtuk a www.worldstatesmen.org online adattárát is.

Ajánlott irodalom[szerkesztés]

  • Klaus-Jürgen Matz, Ki mikor uralkodott, kormányzott (Uralkodók táblái a világtörténelemhez; Császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek), Budapest, Magyar Könyvklub, 2003, ISBN 9635478496 – a Magyarországra vonatkozó részt Pálinkás Mihály állította össze

Lásd még[szerkesztés]