Alap (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alap
Fa-szobrok - panoramio.jpg
Alap címere
Alap címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSárbogárdi
Jogállás község
Polgármester Méhes Lajosné (független)[1]
Jegyző Csalovszkiné Mezei Zsuzsanna[2]
Irányítószám 7011
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség 1907 fő (2015. jan. 1.)[3]
Népsűrűség39,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120[4] m
Terület48,29 km²
Földrajzi nagytájAlföld[5][6]
Földrajzi középtájMezőföld[5][6]
Földrajzi kistájDél-Mezőföld[5][6]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alap (Magyarország)
Alap
Alap
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 36″, k. h. 18° 40′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 36″, k. h. 18° 40′ 50″
Alap (Fejér megye)
Alap
Alap
Pozíció Fejér megye térképén
Alap weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alap témájú médiaállományokat.

Alap község Fejér megyében, a Sárbogárdi járásban. A Mezőföldön fekszik, a legközelebbi város Sárbogárd (10 km). Sárbogárdról Alapra mellékút is vezet (6223-as közút). Alap megállóhely a Mezőfalva–Rétszilas-vasútvonalon található. Településszerkezete: síkvidéki útifalu.

Története[szerkesztés]

Besenyő vezerék alapították az Árpád-korban, az oklevelekben a neve a 13. század végén jelenik meg Olup alakban. Valószínű, hogy a településre való volt, vagy innen származott el az az Alapi Ákos, akit az írásos oklevelek 1280-ban említenek, s aki rokonával együtt Téki (Dégi?) nemeseket vádolt rablással, és Miklós fia Miklós, aki apósától Geresden (Baranya vm.) kap földet.

1328-ban Alapi Miklós fia, Besenyő Péter a Baksa nemzetség-beli Tamás fia László szerviense.

A 14–15. században Várpalota (akkor Palota) várának a birtoka volt (Várpalotával ma is állandó buszjáratok kötik össze a települést). 1568-69-ben végzett összeírás még csak 10 nemes családról számol be a faluban, ez a szám azonban 1578-ra már 26 nemesi családra változott.

A 15. századtól a faluban salétromház is működött, puskapor előállítása céljából. A salétromból előállított puskaporért a király emberei, s Ali pasa seregei is többször megfordultak itt.

A török hódoltság alatt, a 15 éves háború idején a település néptelenné vált, amikor a császári seregek a kelet-dunántúli részek, s Székesfehérvár visszafoglalása idején kitelepítették a falut. Lakói a Dunántúl-i megyékben találtak új otthonra.

Alap akkori birtokosa a Salamon család, amely birtokait a kieső jövedelem hiánya miatt elzálogosította, s több mint egy évszázadra el is hagyta a falut.

1688-ban, a megye felszabadulása után kezdődtek csak meg a visszatelepülések.

Alap lakóinak száma a visszatelepülések után az alábbiak szerint alakult:

Míg 1785-ben alig haladta meg az 500-főt, 1850-re a lakosság száma az 1500-as létszámot is túllépte, s az 1930-as évekre jóval meghaladta a 3000 főt is. Ez a lakosságszám azonban azóta folyamatossan csökkenő tendenciát mutat. 1960-ban még körülbelül 3000-fő lakója volt, 2004-re ez a lakosságszám már a 2500 főt sem érte el.

A falu lakói főleg mezőgazdasággal és állattenyésztéssel (szarvasmarha) foglalkoznak. A falu fejlett szőlőkultúrával rendelkezik. A szőlőművelést már a 19. század végén külön rendeletekkel szabályozták.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75,5%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% románnak mondta magát (24,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,6%, református 7,7%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 9,4% (30,9% nem nyilatkozott).[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom (barokk stílusú)
  • A falunak régi hagyománya az állattenyésztés, ezen belül is kiemelkedik a lótenyésztés.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Alap települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  2. Alapi Közös Hivatal (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2015. május 9.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  4. Alap, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  5. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  6. a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  7. Alap Helységnévtár

További információk[szerkesztés]