Alan Watts
| Alan Watts | |
| Született | 1915. január 15. Chislehurst, Egyesült Királyság |
| Elhunyt | 1973. november 16. Mount Tamalpais, California, Egyesült Államok |
| Állampolgársága | |
| Gyermekei | Mark Watts |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Filozófusi pályafutása | |
| Iskola/Irányzat | Zen, Hinduizmus, Taoizmus, Kereszténység |
| Akik hatottak rá | Christmas Humphreys, Ruth Fuller Sasaki, Szuzuki Sunrjú, Timothy Leary, Carl Jung, Joseph Campbell, John Cage, Jean Burden, Ananda Coomaraswamy, Dzsiddu Krisnamúrti, Marshall McLuhan, Robert Theobald |
| Fontosabb művei | The Way of Zen |
| Alan Watts aláírása | |
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Alan Watts témában. | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alan Watts témájú médiaállományokat. | |
Alan Wilson Watts (1915. január 15. – 1973. november 16.) angol származású filozófus, író, a keleti filozófiák és életfelfogás Nyugaton való terjesztéséről vált híressé.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fiatalkora
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Középosztálybeli családba született Chislehurstben. Apja a Michelin gumigyár londoni irodájában volt megbízott, anyja a háztartást vezette otthon. Misszionárius anyai nagyapja révén erős vallási befolyás hatott rá egészen fiatal korától. Számos alkalommal töltött huzamosabb időt Franciaországban, ahol megismerkedett a buddhizmus iránt érdeklődő, epikureista Francis Croshaw-val. Watts úgy érezte, hogy döntenie kell a buddhizmus, illetve a kereszténység közt. Az előbbit választotta, majd Londonban belépett a Teozófiai Társulat által létrehozott helyi buddhista közösségbe. Az itt eltöltött évek alatt sajátította el a meditáció számos típusát. A canterburyi King’s Schoolban folytatta felsőoktatási tanulmányait, majd ösztöndíjat nyert az Oxfordi Egyetemre.[2] Számos könyvet olvasott filozófia, történelem, pszichológia és keleti bölcsességek témában. Monica Furlong szerint Watts számos téren jeleskedett, így polihisztorként is lehet rá tekinteni.[3] 21 évesen, 1936-ban részt vett a Londoni Egyetemen megtartott Vallások Világkongresszusán, ahol először találkozhatott az általa tisztelt Szuzuki Sunrjúval (鈴木 俊隆, nyugaton Shunryu Suzuki).
Pályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Watts az 1930-as években kezdett igazán érdeklődést mutatni a zen buddhizmus iránt. Első kötetét 1936-ban Spirit of Zen (A zen szelleme) címmel adta ki. Két évtizeddel később a Zen útja című könyvében kijelentette, hogy nem tartja nagyra ezt a művét, mert úgy gondolja, nem volt elég tudományos és csak a Szuzuki korábbi munkásságaiban leírtakat népszerűsítette.
1938-ban elvette Eleanor Everettet, akinek az anyja Ruth Fuller Everett egy New York-i zen buddhista körben mozgott. Innen ismerte meg mesterét, Szokei-an Szaszakit, aki később nem hivatalosan a tanítója lett. Ebben az évben Amerikába költözött feleségével, majd 1943-ban megkapta az állampolgárságot is.[4]
A zen tréningjét abbahagyta Szaszakival, mert nem volt megelégedve a tanítási módszerével. Ezek után a Seabury-Western Theology Seminary nevezetű papneveldéhez csatlakozott, ahol keresztény iratokat tanulmányozott, a keresztény egyház történelméről és teológiáról tanult. 1945-ben episzkopális pap lett belőle, azonban mivel úgy gondolta, hogy az egész egyház túlságosan szabályokhoz kötött, és ezt nem tudta össze egyeztetni buddhista nézeteivel, 1950-ben kilépett.
1951-ben Kaliforniába költözött, ahol az Ázsiai Tanulmányok Amerikai Akadémiájához csatlakozott. 1951-től 1957-ig oktatott itt, illetve adminisztrátorként dolgozott az akadémiának. Munkatársa Haszegava Szaburó (1906–1957) bevezette a kínai kalligráfia, illetve a japán hagyományok világába.
1953-ban a Pacifica rádióállomáson heti rendszerességgel beszélgetéseket készített. Egészen 1962-ig futott a műsora, és a közel tíz év alatt számos hallgató megismerhette Wattsot. Olyannyira híres és kedvelt lett, hogy számos rádió még ma is közvetíti ezeket a felvételeket.[5] 1957-ben jelent meg leghíresebb könyve, a Zen útja. A műben főleg filozófiailag és történelmileg közelíti meg a zent, illetve kínai és indiai filozófiák segítségével próbálja megértetni az olvasóval. Magas példányszámban kelt el, így is növelve Watts népszerűségét szerte a világon.[forrás?]
1958-ban Európába utazott, ahol Carl Jung pszichiáterrel és Karlfried Graf Dürckheim pszichoterapeutával is személyesen találkozott.[6]
Miután visszatért az Egyesült Államokba, a KQED tévécsatorna számára felvett két évadot az Eastern Wisdom and Modern Life (1959–60) című műsorból.
1958-ban alkalma adódott kipróbálni a meszkalint Oscar Janiger egyetemi professzor kísérletei kapcsán. Később LSD-t fogyasztott többször is a Keith S. Ditman, Sterling Bunnell, Jr., Michael Agron által vezetett kísérletek keretein belül. A marihuánát is kipróbálta, amiről azt állította, hogy hasznos szer, mert az idő lelassulásának az érzetét kelti. Az 1960-as években írt műveiben gyakran említi ezeket az élményeit.
Halála
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1973 októberében visszatért Druid Heightsban lévő lakásába. Barátai aggodalmukat fejezték ki túlzott alkoholfogyasztása miatt.[7] Bizonyos források szerint szívgyógyszeres kezelés alatt is állt.[8] 1973. november 16-án álmában hunyt el szívelégtelenségben. Testét elhamvasztották, hamvait szétszórták Druid Heights és a Green Gulch-kolostor közelében.
Művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- The Wisdom of Insecurity (1951)
- A bizonytalanság bölcsessége; fordította: Magyar László András; Édesvíz, Budapest, 1999
- A bizonytalanság bölcsessége. Üzenet szorongással teli korunknak; fordította: Magyar László András; Ursus Libris, Budapest, 2022
- Myth and Ritual in Christianity (1953)
- Mítosz és rítus a kereszténységben, fordította: Umenhoffer István; Polaris, Budapest, 2020
- The Way of Zen (1957)
- A zen útja; fordította: Kepes János; Polgár, Budapest, 1997
- Tao: The Watercourse Way, with Chungliang Al Huang, Pantheon (1975)
- Tao: az áramlás útja; közrem. Al Chung-liang Huang, fordította:, előszó Bakos József; Orient Press, Budapest, 1990
- UFO Quest: In Search of the Mystery Machines (1994)
- Az ufo-kérdés. Rejtélyes égi járművek; fordította: Greguss Ferenc; Édesvíz, Budapest, 1996
- The Book: On the Taboo Against Knowing Who You Are (1996)
- A könyv. Az önmagad megismerését tiltó taburól; fordította: Holló Imola Dalma; Cartaphilus, Budapest, 2004
- Out of Your Mind: Tricksters, Interdependence, and the Cosmic Game of Hide and Seek (2017)
- Járj túl az eszeden! Csínytevők, kölcsönös függés, kozmikus bújócska; fordította: Kós Judit; Ursus Libris, Budapest, 2024
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "LIBRIS". Svéd Nemzeti Könyvtár. 2011. október 12. Hozzáférés: 2018. augusztus 24.
- ↑ Watts, Alan W. 1973, p. 102
- ↑ Zen Effects: The Life of Alan Watts, by Monica Furlong, p. 22
- ↑ http://www.encyclopedia.com/topic/Alan_Watts.aspx
- ↑ "Archivált másolat". 2016. május 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. május 4.
- ↑ Watts, Alan W. 1973, p. 321.
- ↑ Zen Effects: The Life of Alan Watts, by Monica Furlong
- ↑ http://query.nytimes.com/gst/abstract.html?res=9806E6D91731E63BBC4F52DFB7678388669EDE
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Aitken, Robert. Original Dwelling Place. Counterpoint. Washington, D.C. 1997. ISBN 1-887178-41-4 (paperback)
- Charters, Ann (ed.). The Portable Beat Reader. Penguin Books. New York. 1992. ISBN 0-670-83885-3 (hard cover); ISBN 0-14-015102-8 (paperback)
- Furlong, Monica, Zen Effects: The Life of Alan Watts Houghton Mifflin. New York. 1986 ISBN 0-395-45392-5, Skylight Paths 2001 edition of the biography, with new foreword by author: ISBN 1-893361-32-2
- Gidlow, Elsa, "Elsa:I Come With My Songs". Bootlegger Press and Druid Heights Books, San Francisco. 1986. ISBN 0-912932-12-0
- Kapleau, Philip. Three Pillars of Zen (1967) Beacon Press. ISBN 0-8070-5975-7
- Stirling, Isabel. Zen Pioneer: The Life & Works of Ruth Fuller Sasak, Shoemaker & Hoard. 2006. ISBN 978-1-59376-110-3
- Watts, Alan, In My Own Way. New York. Random House Pantheon. 1973 ISBN 0-394-46911-9 (his autobiography)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Alan Watts című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.