Alan Sokal
| Alan Sokal | |
 | |
| Született | 1955. január 24. (70 éves) Boston, Massachusetts, Amerikai Egyesült Államok |
| Állampolgársága | amerikai |
| Szülei | Nathan O. Sokal |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alan Sokal témájú médiaállományokat. | |
Alan David Sokal (Boston, 1955. január 24. –) amerikai matematikaprofesszor a University College Londonon és emeritus fizikaprofesszor a New York-i Egyetemen. Statisztikus mechanikával és kombinatorikával foglalkozik.
Sokal a posztmodernizmus kritikusa, és ő okozta az 1996-os Sokal-ügyet, amikor szándékosan értelmetlen cikkét a Duke University Press Social Text című kiadványa publikálta. Társszerzője volt egy olyan tanulmánynak is, amely a pozitív pszichológia kritikus pozitivitási arányának[1] koncepcióját bírálja.
Akadémiai karrier
[szerkesztés]Sokal 1976-ban szerzett bölcsészdiplomát a Harvard College-ban, majd 1981-ben doktori fokozatot a Princetoni Egyetemen. Tanácsadója Arthur Wightman fizikus volt. 1986, 1987 és 1988 nyarán Sokal matematikát tanított a Nicaraguai Nemzeti Autonóm Egyetemen, amikor a sandinisták irányították a választott kormányt.
Kutatási érdeklődési körök
[szerkesztés]Sokal kutatásai a matematikai fizikát és a kombinatorikát érintik. Különösen e témák kölcsönhatását vizsgálja a statisztikai mechanikával és a kvantumtérelmélettel kapcsolatos kérdések alapján. Ide tartozik a kromatikus polinommal és a Tutte-polinommal kapcsolatos munka, amelyek mind az algebrai gráfelméletben, mind a statisztikus mechanika fázisátmeneteinek tanulmányozásában megjelennek.[2] Érdeklődési köre kiterjed a számítógépes fizikára és az algoritmusokra, mint például a Markov-lánc Monte Carlo algoritmusai a statisztikus fizikai problémák megoldására.[3] Társszerzője volt egy könyvnek a kvantumtrivialitásról.[4]
2013-ban Sokal Nicholas Brownnal és Harris Friedmannal közösen írt egy tanulmányt, amelyben elvetette a Losada-vonalat,[1] a pozitív pszichológiában népszerű koncepciót. A javaslattevőjéről, Marcial Losadáról elnevezett vonal az egyén pozitív és negatív érzelmeinek arányára vonatkozó kritikus tartományra utal, amelyen kívül az egyén általában rosszabb élet- és szakmai eredményeket ér el.[5] A kritikus pozitivitási arány koncepcióját olyan pszichológusok, mint Barbara Fredrickson, sokat idézték és népszerűsítették. A trió az American Psychologist folyóiratban megjelent tanulmányában azt állította, hogy az arány hibás matematikai érvelésen alapul, és ezért érvénytelen.[6]
A posztmodernizmus kritikái
[szerkesztés]Sokal-ügy
[szerkesztés]1996-ban Sokal kíváncsi volt, hogy az akkor még nem lektorált posztmodern kultúratudományi folyóirat, a Social Text (a Duke University Press kiadásában) vajon publikál-e egy olyan cikket, amely „hízelgett a szerkesztők ideológiai előítéleteinek”. Sokal egy nagyszabású, de teljesen értelmetlen cikket nyújtott be Transgressing the Boundaries: Toward a Transformative Hermeneutics of Quantum Gravity („A határok átlépése: A kvantumgravitáció transzformatív hermeneutikája felé”) címmel.[7][8]
Miután a cikket a korábbi számokból visszatartották, mivel Sokal nem volt hajlandó figyelembe venni a javításokat, a munkatársak a „Science Wars” számban publikálták releváns cikkként.[9] Nem sokkal ezután Sokal a Lingua Franca folyóiratban leleplezte, hogy a cikk átverés volt,[10] azzal érvelve, hogy a baloldaliakat és a társadalomtudományt jobban szolgálnák az ésszerűségen alapuló intellektuális alapok. Az ügy a The New York Times 1996. május 18-i címlapján szerepelt. Sokal a megtévesztést ért baloldali és posztmodern kritikákra azzal válaszolt, hogy ő maga is baloldali, és hogy az a motivációja, hogy „megvédje a baloldalt egy divatos szegmensétől”.
Az ügy, Paul R. Gross és Norman Levitt 1994-es Higher Superstition ("Felsőbb babona") című könyvével együtt, az úgynevezett tudományos háborúk részének tekinthető.
Sokal 1997-ben Jean Bricmont fizikussal és tudományfilozófussal közösen írta az Impostures Intellectuelles című könyvet (angolul egy évvel később jelent meg Fashionable Nonsense címmel). A könyv egyes társadalomtudományi akadémikusokat azzal vádol, hogy helytelenül használnak tudományos és matematikai kifejezéseket, és bírálja a tudományszociológia „erős programjának” híveit, amiért tagadják az igazság értékét. A könyvről ellentmondásos kritikák születtek, némelyek dicsérték az erőfeszítéseket,[11] mások pedig visszafogottabban.[12][13]
2008-ban Sokal a Beyond the Hoax (A csaláson túl) című könyvében áttekintette a Sokal-ügyet és annak következményeit.
Egyéb kritikák
[szerkesztés]2024-ben Sokal Richard Dawkins evolúcióbiológussal közösen írt egy véleménycikket a The Boston Globe újságban, amelyben bírálta az Amerikai Orvosi Szövetség, az Amerikai Pszichológiai Társaság, az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia, valamint a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ által a "születéskor meghatározott nem" terminológia használatát a "nem" helyett. Sokal és Dawkins azzal érveltek, hogy a nem egy „objektív biológiai valóság”, amely „a fogantatáskor meghatározott, majd a születéskor megfigyelt”, nem pedig egy orvos jelöl ki. Ez a „károsul elszabadult társadalmi konstrukcionizmus” Sokal és Dawkins szerint „a tudományos tények társadalmi célú eltorzítása” alááshatja az orvosi intézményekbe vetett bizalmat.[14] Sokal megismételte ezeket a kritikákat a The Critic magazin vezércikkében, amelyben a tudomány, különösen a biológia és az orvostudomány általánosabb politizálását tárgyalta.[15]
Magyarul megjelent
[szerkesztés]- Alan Sokal, Jean Bricmont: Intellektuális imposztorok: Posztmodern értelmiségiek visszaélése a tudománnyal (Fashionable Nonsense postmodernes intellectuals' abuse of science) – Typotex, Budapest, 2000 · ISBN 963913290X · Fordította: Kutrovátz Gábor
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b A kritikus pozitivitási arány (critical positivity ratio) a pozitív pszichológia nagyrészt hiteltelen koncepciója, amely a pozitív és negatív érzelmek pontos arányát feltételezi, és ez különbözteti meg a "virágzó" embereket a "gyengekedő" emberektől.
- ↑ A kromatikus polinom egy gráfpolinom, amelyet az algebrai gráfelméletben, a matematika egyik ágában vizsgálnak.
A Tutte-polinom, más néven dikromát vagy Tutte–Whitney-polinom, egy gráfpolinom. - ↑ A statisztikában a Markov-lánc Monte Carlo (MCMC) egy algoritmusosztály, amelyet valószínűségi eloszlásból vett minták kinyerésére használnak.
- ↑ Random Walks, Critical Phenomena, and Triviality in Quantum Field Theory. Springer (1992. január 17.). ISBN 0-387-54358-9
- ↑ Losada M (1999). „The complex dynamics of high performance teams”. Mathematical and Computer Modelling 30 (9–10), 179–192. o. DOI:10.1016/s0895-7177(99)00189-2.
- ↑ (2013) „The Complex Dynamics of Wishful Thinking: The Critical Positivity Ratio”. American Psychologist 68 (9), 801–813. o. DOI:10.1037/a0032850. PMID 23855896. arXiv 1307.7006.
- ↑ Sokal, A. (1996). „Transgressing the Boundaries: Toward a Transformative Hermeneutics of Quantum Gravity”. Social Text 46/47 (46/47), 217–252. o. DOI:10.2307/466856. JSTOR 466856.
- ↑ Transgressing the Boundaries: Toward a Transformative Hermeneutics of Quantum Gravity
- ↑ Robbins, Bruce and Ross, Andrew. http://physics.nyu.edu/sokal/SocialText_reply_LF.pdf Editorial Response to the hoax, explaining Social Text's decision to publish
- ↑ Sokal, A. (1996). „A Physicist Experiments with Cultural Studies”. Lingua Franca, 62–64. o.
- ↑ Dawkins, Richard (1998. július 1.). „Postmodernism disrobed”. Nature 394 (6689), 141–143. o. DOI:10.1038/28089.
- ↑ Hilgartner, Stephen (1997. augusztus 1.). „The Sokal Affair in Context”. Science, Technology, & Human Values 22 (4), 506–522. o. DOI:10.1177/016224399702200404.
- ↑ Epstein, William M. (1990). „Confirmational response bias among social work journals”. Science, Technology, & Human Values 15 (1), 9–38. o. DOI:10.1177/016224399001500102.
- ↑ „Sex and gender: The medical establishment's reluctance to speak honestly about biological reality”, The Boston Globe, 2024. április 8.. [2024. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. április 8.)
- ↑ Sokal, Alan. „Woke invades the sciences”, The Critic, 2024. május 14.. [2024. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. május 26.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Alan Sokal című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
