Alain Badiou

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alain Badiou
Alain Badiou-2.jpg
Született 1937. január 17. (80 éves)[1]
Rabat
Állampolgársága francia
Szülei Raymond Badiou
Foglalkozása
Iskolái

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alain Badiou témájú médiaállományokat.

Alain Badiou (Rabat, 1937. január 17. –) francia filozófus, író, esztéta, politikai aktivista és dramaturg. Az École normale supérieure (ENS) és az European Graduate School tanára, az  Université de Paris VIII Filozófia Karának alapítója Gilles Deleuze-zel, Michel Foucault-val és Jean-François Lyotard-ral. Badiou legfontosabb kérdései a lét, az esemény, az igazság, a "valóság iránti szenvedély" és a szubjektum fogalmait érintik, ám metafizikai fejtegetései mellett politikai eszmetörténettel és politikafilozófiával is foglalkozik. Fiatal korától számos politikai mozgalomnak és szervezetnek a tagja.

Életrajz[szerkesztés]

Édesapja Raymond Badiou matematikus, Toulouse polgármestere, aki a második világháború ideje alatt a francia ellenállási mozgalom (la Résistance) tagja volt. Édesanyja Marguerite Rouxbédat. Alain Badiou a párizsi Lycée Louis-le-Grand befejezése után 1955 és 1960 közt az École Normale Supérieure-ön tanul, diploma dolgozatát Baruch Spinoza Etika című művéből írja. 1963-tól a Reims Egyetemen tanul, ahol szoros barátságot köt a drámaíró és filozófus François Regnault-val. 1969-től kezdődően tanít az University of Paris VIII (Vincennes-Saint Denis) egyetemen. A tanári elfoglaltságok mellett jelennek meg első regényei (az Almagestes, 1964-ben, a Portulans 1967-ben), később pedig filozófiai művei. 1967-től csatlakozik a Louis Althusser vezette tanulókörhöz, s ezekben az években ismerkedik meg Jacques Lacannal is.

Az 1968-os párizsi diák- és munkásfelkelések ideje alatt tagja a baloldali Union des communistes de France marxiste-léniniste (UCFml) csoportnak. Ebben az időben maoista nézeteket vall.

Filozófiai tevékenység[szerkesztés]

Alain Badiou érdeklődése leginkább matematikai, halmazelméleti megalapozottságú. Filozófiai gondolkodásában platonista szemléletű. Nagy hatást gyakorolt rá Mallarmé költészete, Hegel, Sartre és Althusser filozófiája, valamint Lacan pszichoanalitikai fejtegetései. A klasszikus metafizika és a filozófiai rendszer elkötelezettje. Legfontosabb műve az 1988-ban megjelent L'Être et l'Événement (Lét és Esemény).

Kulcsfogalmak[szerkesztés]

Lét[szerkesztés]

Esemény (igazság-esemény)[szerkesztés]

A valóság iránti szenvedély[szerkesztés]

Szubjektum-koncepció[szerkesztés]

Politikai tevékenység[szerkesztés]

Már fiatal egyetemista korában tevékenyen részt vesz politikai mozgalmakban. 1960-ban egyike a Parti socialiste unifié (Egyesült Szocialista Párt) megalapítóinak.

Badiou politikailag a későbbiekben sem távolodott el a baloldaltól. Két másik filozófussal – Sylvain Lazarus-val és Natacha Michellel – 1985-ben egy nem pártjellegű mozgalmat alapított (L’Organisation politique), amely egyes problémákat a középpontba állítva avatkozott bele az eseményekbe (többnyire üzemi agitációval), elsősorban az „illegális” bevándorlók (les sans-papiers) és a munkások érdekében.[2]

Művei[szerkesztés]

Alain Badiou egy 2010-es párizsi könyvbemutatón.

Alain Badiou műveit számos nyelvre lefordították. A következőkben a legfontosabbakat soroljuk fel.

Filozófiai művek[szerkesztés]

  • Le concept de modèle (1969, 2007)
  • Théorie du sujet (1982)
  • Peut-on penser la politique? (1985)
  • L'Être et l'Événement (1988)
  • Manifeste pour la philosophie (1989)
  • Le nombre et les nombres (1990)
  • D'un désastre obscur (1991)
  • Conditions (1992)
  • L'Éthique (1993)
  • Deleuze (1997)
  • Saint Paul. La fondation de l'universalisme (1997, 2002)
  • Abrégé de métapolitique (1998)
  • Court traité d'ontologie transitoire (1998)
  • Petit manuel d'inesthétique (1998)
  • Le Siècle (2005)
  • Logiques des mondes. L'être et l'événement, 2 (2006)
  • Second manifeste pour la philosophie (2009)
  • L'Antiphilosophie de Wittgenstein (2009)
  • Éloge de l'Amour (2009)
  • Heidegger. Le nazisme, les femmes, la philosophie (társszerző: Barbara Cassin) (2010)
  • Le Fini et l'Infini (2010)
  • La République de Platon (2012)
  • L'aventure de la philosophie française (2012)

Kritikai művek és esszék[szerkesztés]

  • Rhapsodie pour le théâtre (1990)
  • Beckett, l'increvable désir (1995)
  • Cinéma (2010)
  • Le noir : Éclats d'une non-couleur (2016)

Szépirodalmi művek és drámák[szerkesztés]

  • Almagestes (1964)
  • Portulans (1967)
  • L'Écharpe rouge (1979)
  • Ahmed le subtil (1994)

Politikai esszék[szerkesztés]

  • Théorie de la contradiction (1975)
  • De l'idéologie (F. Balmès-val közösen) (1976)
  • Circonstances 1: Kosovo, 11 Septembre, Chirac/Le Pen (2003)
  • Circonstances 2: Irak, foulard, Allemagne/France (2004)
  • Circonstances 3: Portées du mot " juif " (2005)
  • Circonstances 4: De quoi Sarkozy est-il le nom ? (2007)
  • Circonstances 5: L'hypothèse communiste (2009)
  • Circonstances 6: Le Réveil de l'Histoire (2011)
  • Circonstances 7: Sarkozy: pire que prévu, les autres : prévoir le pire (2012)

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

  • A század (fordította: Mihancsik Zsófia), Typotex, Budapest, 2010.
  • Szent Pál. Az egyetemesség apostola (fordította: Csordás Gábor), Typotex, Budapest, 2012.

Könyvrészlet[szerkesztés]

Esszék[szerkesztés]

Idézetek[szerkesztés]

"De végül is maga Pál tanítja nekünk, hogy nem a hatalom jelei számítanak, és nem is a példaszerű élet, hanem az, amire egy meggyőződés képes, itt, most és mindörökké." (Szent Pál. Az egyetemesség apostola. 61. oldal.)

“A szerelem az, mely a véletlent sorsszerűvé teszi.” (“Ėloge de l’amour”)

"Le kell számolnunk azzal a talán a tudattalanunkba is bevésett mentalitással, hogy míg egy nyugati ember halála szörnyű dolog, ezer emberi halál Afrikában, Ázsiában vagy a Közép-Keleten, sőt akár Oroszországban is, igazából nem nagy ügy. Ez a gyarmatosító imperializmus öröksége, azé, amit Nyugatnak hívunk, azaz a fejlett, civilizált, demokratikus országoké: innen jön a gyakorlat, hogy magunkat az egész emberiség és az egész emberi civilizáció képviselőinek látjuk." ("Régibb a mi bajunk". Gondolatok a 2015. novemberi párizsi öldöklésről. Eszmélet folyóirat, 28. évfolyam, 110. szám, 21. oldal.)

Előadások és interjúk[szerkesztés]

Magyarul[szerkesztés]

Más nyelveken[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Másodlagos források[szerkesztés]

Magyarul[szerkesztés]

A század című könyv recepciója[szerkesztés]

Más nyelveken[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. SNAC, 2017. október 9., w6qd2hxj, Alain Badiou
  2. http://fordulat.net/pdf/5/badiou_bev_tgm.pdf