Alacoque Szent Margit
| Alacoque Szent Margit | |
 | |
| Született |
1647. július 22.[1][2][3][4][5] Verosvres |
| Elhunyt |
1690. október 17. (43 évesen)[1][2][3][4][5] Paray-le-Monial |
| Állampolgársága | francia |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alacoque Szent Margit témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alacoque Szent Margit (L'Hautecour, 1647. július 22. – Paray-le-Monial, 1690. október 17.) kora újkori, szentté avatott francia apáca. Nevéhez fűződik a római katolikus egyházban Jézus Szentséges Szívének tisztelete.
Élete[szerkesztés]
Alacoque Szent Margit L'Hautecour helységben született 1647-ben. Huszonhárom éves korában lépett be a boldogságos Szűz Mária látogatásáról nevezett kongregáció paray-le-moniali kolostorába. Életrajzírói szerint az Üdvözítő az ájtatos és alázatos apácát rendkívüli kegyelemmel és csodás jelenésekkel tüntette ki. Legnevezetesebb volt az a jelenés, amelyben 1675. július 6-án meghagyta a jámbor apácának, hogy a Szent Szív ájtatosságát az emberekkel megismertesse, és elterjessze. Margit engedelmeskedett az Úr parancsának, és gyóntatójával, Claude La Colombière jezsuita atyával nagy lelkesedéssel igyekezett a Szent Szív ájtatosságát terjeszteni. Egyesek nem jó szemmel nézték ezt az újfajta ájtatosságot, Margitnak ezért sok üldöztetést kellett elszenvednie. Ő maga nem is érte meg ez új ájtatosság egyházi jóhagyását – 1690-ben, 43 évesen – elhunyt.
IX. Piusz pápa 1864. augusztus 19-én boldoggá avatta, szentté avatása 1920-ban történt meg.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Ökumenisches Heiligenlexikon
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Alacoque, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. október 4.
