Aktivizmus (művészet)
Az aktivizmus irodalmi és képzőművészeti irányzat volt Közép- és Kelet-Európában, az 1910-es és 1920-as években.
Kialakulása, céljai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Közép- és Kelet-Európában az 1910-es években az expresszionizmuson belül kialakuló művészeti mozgalom, hazai vonatkozásban előkészítője a Nyolcak művészeti csoportjának avantgárd irányvonala. Elnevezése a berlini Die Aktion című folyóirattól származik. Magyarországon 1915-ben Kassák Lajos szerkesztésében meginduló A Tett, majd folytatása, a Ma című folyóirat és köre az irányzat legjelentősebb képviselője. A környező országokban is hasonló kiadványok indultak. Az aktivizmus fő jellemzője a társadalmi-történeti aktivitás, az események figyelemmel kísérése és gyors értékelése.
Művészetileg hamar túljutott az aktivizmus az expresszionizmuson, s bár egyetlen irányzatot sem tartott kizárólagosnak, a kubizmus, a futurizmus, majd a konstruktivizmus stíluselemeivel is gazdagodott. Kifejezetten csak művészi eszközökkel dolgozott, nem óhajtott a politika eszköze lenni.
Kassák Lajos megfogalmazásában a Mához írt programadó cikkében:
„Tisztában vagyunk azzal, hogy az emberiség sorsát teljesen jóra változtatni nem lehet, mert ahogy a társadalmi és etikai törvények módosulnak, úgy változnak, nőnek, szélesednek az emberek igényei is. Ez a fejlődés törvénye, és mi ezt helyesléssel megértjük. Az élet elviselhetésében csak narkotizálni lehet az embert – ez a narkotikum az akció, s így nekünk a társadalom legszívében gyökerező költőknek első hivatásunk ezt az akciót minél életesebb ütemben, minél céltudatosabb pont felé mozgatni!…
Szociális elveinken belül azonban teljes szabadságot követelünk a költészet részére, úgy a mondanivalónk megválasztásában, mint a téma kidolgozási módjában!”[1]
Fő képviselői betűrendben
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Program és hivatás : magyar folyóiratok programcikkeinek válogatott gyűjteménye. Budapest : Gondolat, 1978. ISBN 963280466X
- A modern festészet lexikona. (Nouveau dictionnaire de la peinture moderne). Ford. és átdolg. magyar kiad. Budapest : Corvina, 1974. Ill. ISBN 9631390012
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szabó Júlia: A magyar aktivizmus története; Akadémiai, Bp., 1971 (Művészettörténeti füzetek)
- Szabó Júlia: A magyar aktivizmus művészete. 1915–1927; dokumentumszöveg ford. Berényi Gábor, Horváth Zsófia, Simon Kinga; Corvina, Bp., 1981
- A magyar aktivizmus festészete. Válogatás az Antal-Lusztig gyűjtemény anyagából. Tihanyi Lajos, Gulácsy Lajos, Moholy-Nagy László, Uitz Béla, Bortnyik Sándor, Kassák Lajos, Nemes-Lampérth József, Kmetty János, Mattis Teutsch János, Péri László; Jósa András Múzeum, Nyíregyháza, 2015
- Nyolcak és aktivisták. A Magyar Nemzeti Galéria és a Janus Pannonius Múzeum kiállítása. Budavári Palota, 1981. február 5–április 26.; kiállításrend. Bajkay Éva et al.; MNG–Janus Pannonius Múzeum, Bp.–Pécs, 1981
- Almási Tibor: Az aktivisták és köre művészeinek alkotásai a győri Xántus János Múzeum Patkó Imre Gyűjteményében; Xántus Múzeum, Győr, 1992 (Artificium et historia)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Program és hivatás i. m. 447. o.
