Aktív munkaerőpiaci program

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az aktív munkaerőpiaci programok olyan, általában állami finanszírozású szolgáltatások, amelyek a munkanélküliek munkába állásához nyújtanak segítséget. A hagyományos programok képzést, tanácsadást, a munkáltatónak adott bértámogatást, utazási költségtérítést nyújtanak.[1]

A magyarországi programokat a munkaügyi központok[2] működtetik (esetenként együttműködve civil szervezetekkel és képzési intézményekkel). A kirendeltségek szakmai munkáját felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium szakfőosztálya (korábban önálló intézmény: Országos Munkaügyi Központ, később Nemzeti Munkaügyi Hivatal néven) rendszeresen közzéteszi[3] a főbb programok eredménymutatóit. A mutatók a programokból kilépők elhelyezkedési arányát mérik. Ennek alapján a vállalkozóvá válási támogatás a legeredményesebb (kb 90% munkába áll), ezt követi a bértámogatási program (60-70%) és a képzések (40-50%).[4] A munkaügyi központok által szervezett csoportos képzések általában kevésbé eredményesek, mint az álláskeresők által választott képzések. Ezek a mutatók felső becslést adnak a programok hatására. A tényleges programhatást a kiszorítási, holtteher- és helyettesítési hatások, és a szelekció is csökkenthetik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Galasi Péter és Nagy Gyula: Aktív munkaerőpiaci eszközök Archiválva 2015. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, megjelent: Nyugdíj, segély, közmunka Archiválva 2015. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, BI és KTI, 2012
  2. Archivált másolat. [2015. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  3. Archivált másolat. [2015. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  4. Galasi Péter és Nagy Gyula: Aktív munkaerőpiaci eszközök Archiválva 2015. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, megjelent: Nyugdíj, segély, közmunka Archiválva 2015. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, BI és KTI, 2012