Ugrás a tartalomhoz

Akiért a harang szól (regény)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Akiért a harang szól
A regényből készült 1943-as amerikai játékfilm japán nyelvű plakátja (1952)
A regényből készült 1943-as amerikai játékfilm japán nyelvű plakátja (1952)
SzerzőErnest Hemingway
Eredeti címFor Whom the Bell Tolls
Ország Amerikai Egyesült Államok
NyelvAngol angol
Műfajháborús regény
ElőzőThe Fifth Column and the First Forty-Nine Stories
Díjaka Le Monde listája az évszázad 100 legemlékezetesebb könyvéről
Kiadás
KiadóCharles Scribner's Sons
Kiadás dátuma1940. október 21.
Magyar kiadóKönyvmolyképző Kiadó
Magyar kiadás dátuma2007
FordítóSőtér István
Média típusakönyv
Oldalak száma448
ISBNISBN 9789639492585
A Wikimédia Commons tartalmaz Akiért a harang szól témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
„Akiért a harang szól” lehetséges további jelentéseiről lásd: Akiért a harang szól (egyértelműsítő lap).

Az Akiért a harang szól (eredeti angol címe: For Whom the Bell Tolls), Ernest Hemingway 1940-ben kiadott regénye. Robert Jordan amerikai fiatal történetét mondja el, aki a spanyol polgárháború alatt a Nemzetközi Brigádok tagjaként segíti az egyik köztársasági gerillacsoportot. Feladata, hogy felrobbantson egy hidat a Segovia elleni támadás alatt. Hemingway életrajzírója, Jeffre Meyers szerint a regény Hemingway legjobb művei közé tartozik.[1]

Háttér

[szerkesztés]

Hemingway Kubában, Key Westen és az idahói Sun Valley-ben írta meg az Akiért a harang szólt, 1939-ben.[2] Kubában a Hotel Ambos-Mundos-ban szállt meg, itt dolgozott a kéziraton.[3] A regénnyel 1940 júliusában készült el, és októberben adták ki.[4][5] A regény a spanyol polgárháború alatt átélt saját tapasztalatain alapul. Három típusú karakter jelenik meg benne: teljesen kitaláltak; fikcionalizált karakterek, akiket valós személyekről mintázott; valós személyek. A helyszín a Sierra de Guadarrama hegyei, a cselekmény négy nap és három éjszaka eseményeit öleli fel. Az Akiért a harang szól-t a hónap könyvévé választották, hónapokon belül félmillió példányban kelt el, Pulitzer-díjra jelölték, Hemingway számára pedig nagy sikert hozott.[6] Az első kiadás 1940. október 21-én jelent meg, 75 ezer példányban.[7]

Cím

[szerkesztés]

A könyv címe utalás John Donne meditációira és imáira, amelyek 1624-ben jelentek meg:

„Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens egy része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.”

Cselekmény

[szerkesztés]
Alább a cselekmény részletei következnek!

A történet főleg a főhős, Robert Jordan gondolatain és élményein keresztül bontakozik ki. A karakter Ernest Hemingway saját tapasztalatain alapszik, melyeket a spanyol polgárháborúban szerzett az Észak-amerikai Újságíró Szövetség tudósítójaként. Robert Jordan egy amerikai, aki a Nemzetközi Brigádok tagjaként harcol Francisco Franco fasiszta erői ellen. Tapasztalt dinamitkezelő lévén, egy orosz tábornok azzal a feladattal bízta meg, hogy egy helyi gerillacsapat segítségével robbantson fel egy hidat az ellenséges vonalak mögött. A gerillák táborában Robert Jordan megismerkedik Maríával, egy spanyol lánnyal, akinek a szüleit kivégezték, őt magát pedig megerőszakolták a falangisták, még a háború kezdetekor. A gerillacsapat vezetője, Pablo nem akar részt venni az akcióban, amely veszélyeztetné őt és a csapata tagjait. Jordan szerelme María iránt szembekerül kötelességtudatával. Amikor egy másik gerillacsapatot körbevesznek és megölnek, Pablo elárulja Jordant és ellopja a dinamitok gyújtófejét, hogy megakadályozza a robbantást. Végül Jordan megtalálja a módját, hogy felrobbantsa a dinamitokat, Pablo pedig – látva elszántságát – csatlakozik hozzá. Habár a hidat felrobbantják, lehet, hogy túl későn ahhoz, hogy megakadályozzák az ellenséges csapatok átvonulását. Jordan alól egy tank kilövi a lovát. Tudva, hogy csak hátráltatná a társait, elbúcsúzik Maríától. Elutasítja egyik társa kegyelemlövését, remélve, hogy sikerül végeznie néhány ellenséges katonával, mielőtt elfognák és kivégeznék. A történet közvetlenül az előtt ér véget, hogy Jordan elhagyná a lesállását.

A regény szemléletesen mutatja be a polgárháború brutalitását.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők

[szerkesztés]
  • Robert Jordan – amerikai egyetemi oktató, a rombolások és robbanószerek szakértője
  • Anselmo – Robert Jordan idős vezetője
  • Golz – szovjet tiszt, ő rendeli el a híd felrobbantását
  • Pablo – az antifasiszta gerillák egy csapatának vezetője
  • Rafael – inkompetens és lusta, de jó szándékú gerilla, cigány
  • María – Robert Jordan fiatal szerelme
  • Pilar – Pablo felesége, idősödő de erős nő, a gerillák de facto vezetője
  • Agustín – trágár, középkorú gerilla
  • El Sordo – egy másik gerillacsoport vezetője
  • Fernando – középkorú gerilla
  • Andrés és Eladio – testvérek, Pablo csoportjának tagjai
  • Primitivo – Pablo csoportjának fiatal tagja
  • Joaquin – fiatal, elszánt kommunista, Sordo csoportjának tagja

Irodalmi érték és fogadtatás

[szerkesztés]

Nyelvezet

[szerkesztés]

A regény nyelvezete már a megjelenése óta vita és kritika tárgyát képezi. Hemingway rengeteg archaizmust, átbetűzést és hamis barátot használt, hogy hűen közvetítse a karakterek spanyol nyelven való kommunikációját. A regény párbeszédeinek nagy része tükörfordításnak vehető. Hemingway a trágár kifejezéseket az angolban más szavakkal helyettesítette (pl.: trágárság), ám a spanyolban meghagyta őket.

Narratív stílus

[szerkesztés]

A regény egyes szám harmadik személyben íródott, korlátozott narratív stílusban. A cselekményt és a párbeszédeket Robert Jordan nézőpontjából ismerjük meg, hosszas gondolatmeneteken keresztül. A regény más szereplők gondolatait is tartalmazza (Pilar és Anselmo). Ezek a gondolatmenetek sokkal hosszabbak a Hemingway korábbi munkáiban találhatókkal.

1941-ben a regényt Pulitzer-díjra jelölték, a bizottság oda is ítélte a díjat; Nicholas Murray Butler azonban felülbírálta a döntést, és nem osztottak díjat abban az évben.[8]

Utalások valós eseményekre

[szerkesztés]

A regény 1937 májusában játszódik, a spanyol polgárháború második évében. A regény hátteréül a guadalajarai csata és az általános szervezetlenség szolgál: Robert Jordan azért csatlakozik a kommunistákhoz, mert ők szervezettek.

A 10. fejezet hírhedt jelenete, melyben Pilar elmeséli a fasiszta alakok kivégzését, a valóságban is megtörtént eseményen alapszik. Rondában 1936-ban körülbelül 500, állítólagosan fasiszta szimpatizánssal végzett a csőcselék.[9]

A spanyol polgárháború néhány fontosabb alakja a regényben is megjelenik, köztük:

  • Andreu Nin, az Egyesült Marxista Munkáspárt egyik alapítója, a pártot Karkov kigúnyolja a 18. fejezetben
  • Indalecio Prieto, a köztársaságiak egyik vezetője, a 18. fejezetben említik meg
  • José Miaja tábornok, 1936 októberében ő a felelős Madrid védelméért, Vicente Rojo tábornokkal együtt említik meg a 35. fejezetben
  • Dolores Ibárruri, ismertebb nevén La Pasionaria, részletesebben bemutatják a 32. fejezetben.
  • Robert Hale Merriman, a Nemzetközi Brigádok amerikai önkénteseinek vezetője, felesége Marion; Hemingway mindkettejüket jól ismerte, valószínűleg róluk mintázta a főhőst.
  • André Marty, vezető francia kommunista és a Nemzetközi Brigádok egyik politikai vezetője, a 42. fejezetben tűnik fel rövid időre.

Magyarul

[szerkesztés]
  • Akiért a harang szól. Regény, 1-2.; ford. Sőtér István; Révai, Bp., 1945

Feldolgozások

[szerkesztés]
  • 1943-ban Sam Wood rendezésében megjelent a regény filmváltozata, melyet kilenc Oscarra jelöltek, ebből csak egyet szerzett meg. Főszereplői Gary Cooper és Ingrid Bergman.
  • 1956-ban a CBS leadta a regény kétrészes televíziós feldolgozását.
  • 1965-ben a BBC is elkészítette a saját, négyrészes feldolgozását.
  • A Metallica 1984-ben adta ki a regény dalfeldolgozását, a Ride the Lightning lemezen.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Southam, B.C., Meyers, Jeffrey. Ernest Hemingway: The Critical Heritage. New York: Routledge, 35–40, 314–367. o. (1997) 
  2. ↑ Meyers 1985, p. 326
  3. ↑ Mellow 1992, p. 516
  4. ↑ Meyers 1985, p. 334
  5. ↑ Meyers 1985, p. 339
  6. ↑ Meyers 1985, pp. 335–338
  7. ↑ Oliver, p. 106
  8. ↑ McDowell, Edwin. „Publishing: Pulitzer Controversies”, The New York Times , 1984. május 11., C26. oldal 
  9. ↑ Ramon Buckley, "Revolution in Ronda: The facts in Hemingway's For Whom the Bell Tolls", the Hemingway Review, Fall 1997

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Akiért_a_harang_szól_(regény)&oldid=26948574”