Herpeszvírus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ajakherpesz szócikkből átirányítva)
Különféle herpeszvírusok elektronmikroszkópos képe

A herpeszvírus a Herpesviridae családba tartozó DNS-vírusok elnevezése. A név eredete a görög herpein szó, melynek jelentése kúszó, lopakodó - ezzel fő jellemzőjét próbálták leírni. Állati és emberi megbetegedésekben egyaránt szerepet játszanak.

Felépítésük[szerkesztés]

Ikozaéder alakúak, 162 kapszomer alkotja. DNS-ük kettős szálú, lineáris.

Tegmentum mátrix: belső mátrix (ezt veszi körül a kapszid). Kívül burok (peplon) található, melyet kisebb peplomerek alkotnak.

Alcsaládok[szerkesztés]

  1. Alfaherpesvirinae
    • HSV-1 (humán herpeszvírus 1, herpes simplex virus 1)
    • HSV-2 (humán herpeszvírus 2, herpes simplex virus 2)
    • VZV (HHV-3, humán herpeszvírus 3, Varicella-zoster)
    • McHV-1 majomherpeszvírus: a főemlősök egyetlen olyan herpeszvírusa, mely embereket is képes megfertőzni.
  2. Gammaherpesvirinae
    • EBV (HHV-4, humán herpeszvírus 4, Epstein-Barr vírus)
    • KSHV (HHV-8, Kaposi-szarkómához társuló herpeszvírus)
  3. Betaherpesvirinae
    • HCMV (HHV-5, humán herpeszvírus 5, humán citomegalovírus)
    • HHV-6 (humán herpeszvírus 6)
    • HHV-7 (humán herpeszvírus 7)

Sejtbe jutva hosszan lappang. Jellemzően az első fertőződés még gyerekkorban van. Trópusi, illetve alacsony közegészségügyi színvonalon álló országokban a herpeszvírusok nagyon elterjedtek, a lakosság zöme hordozó.

Emberi megbetegedést okozó herpeszvírusok[szerkesztés]

Herpes simplex 1-2[szerkesztés]

A szervezetbe jutás után évekig lappang a ganglionokban (idegdúcokban), majd különböző hatásokra aktiválódnak (láz, stressz, hormon).

HSV-1:

  • Gingiovostomatitis: gyerekeknél jelentkezik a száj nyálkahártyáján hólyagok formájában.
  • Herpes labialis: ajkakon hólyagos kiütések; helyileg kezelhető.
  • Keratoconjunctivitis: enyhébb, de néha mélyebb rétegeket érint.

HSV-2:

  • Herpes genitalis: férfiak és nők külső nemi szervein hólyagos, fekélyes kiütések jelentkeznek, melyek fájdalmasak és kiújulhatnak.
  • Terhesség esetén átjut a placentán vagy a szülőcsatornán és újszülött kori herpeszt okoz (idegrendszeri tünetek).

Csak sérült bőrön vagy nyálkahártyán jutnak be.

  • Herpeszes ínygyulladás (fogorvosok)
  • Herpes gladiatorum (birkózók)
  • Eczema herpeticum
  • Encephalitis: súlyos központi idegrendszeri manifesztáció.

Varicella-zoster (HHV-3)[szerkesztés]

Csak emberi szövetkultúrán tenyészthető, 1 szerotípusa van. A HHV-3 által okozott gyermekbetegség a bárányhimlő, mely cseppfertőzéssel terjed. Lappangási ideje 2-3 hét, majd testszerte hólyagok jelentkeznek. A bőr mélyebb rétegeit is érintheti. A vírusokat a leesett pörkök tartalmazzák. A bárányhimlőnek súlyos szövődményei lehetnek (agyvelőgyulladás és pneumonia, valamint hepatitis), ezért is volt indokolt a varicella ellenes védőoltás kötelezővé tétele. Ezt az oltást jelenleg 13 és 16 hónapos korukban kapják meg a gyermekek.

Kiállása után életre szóló immunitás marad vissza. Felnőtt korban övsömört (zoster) okoz. A varicella lappang a szervezetben, a zoster ennek a recidívája: bizonyos hatások (pl. stressz, egyéb fertőzések) következtében az idegdúcokban megbújó vírus reaktiválódik, és ekkor jelennek meg az övsömör tünetei.

Epstein-Barr vírus (EBV vagy HHV-4)[szerkesztés]

A B-sejtekhez nagy az aktivitása, bennük lappang. Epithel sejtekben szaporodik.

Kórképek:

  • Pfeiffer-féle mirigyláz ("csókbetegség" vagy mononucleosis infectiosa): nyállal terjed; tünetei a CMV-hez hasonlóak, májtünetek nélkül. A gyógyulás hónapokig tart.
  • Burkitt-limfóma: a nyirokszervek rosszindulatú betegsége. Afrikában jellemző, főleg gyermekeknél.
  • Nasopharyngeális karcinóma (orr-garatüregi rák): Kínában jellemző.
  • Limfoproliferatív kórképek (ide tartoznak a fent említett Burkitt-limfóma mellett egyéb, ritka limfómák): immungyengeségben szenvedő betegeknél.

Citomegalovírus (CMV vagy HHV-5)[szerkesztés]

Csak emberi szövetkultúrán tenyészthető (epithelsejteken és mirigysejtekben). Jellegezetes szövettani elváltozás a CMV-vel fertőzött sejtek magjában figyelhető meg; jellegzetes alakjuk alapján ezeket a sejteket bagolyszem-sejteknek is nevezik.

A primer fertőzés után lehet tünetmentes, szubklinikus vagy klinikus.

Az általános lappangási idő 1 hónap. A citomegalovírus-fertőzés tünetei lehetnek: láz, fejfájás, torok- és izomfájás, májtünetek. Legyengült immunrendszerű (immuunszupprimált) szervezetben súlyosabb kimenetel lehetséges. Congenitalis (veleszületett) vagy perinatális esetben az újszülött fertőződik az anyától (congenitalis zárványbetegség = microcephalia, érzékszervi károsodás, icterus)

HHV-6[szerkesztés]

Enyhe bőrkiütéssel járó folyamat. Gyermekeknél okoz fertőzéseket (exanthema subitum vagy roseola infantum).

Humánpatogén majomherpeszvírus[szerkesztés]

Majomharapás útján terjed emberre (zoonózis). Az McHV-1 majomherpeszvírust 1932-ben azonosították; azóta 50 esetet írtak le, amikor emberi megbetegedést okozott. Ebből 21 halálos fertőzés volt, és legalább 20 dokumentált esetben okozott agyvelőgyulladást. [1][2]

Állati herpeszvírusok[szerkesztés]

Különböző állatfajok génállományával működő vírusok léteznek. A haszon- és háziállatoknál végeztek kutatásokat, így kimutatták a következőeket:

  1. lóherpesz-vírus,
  2. marhaherpesz-vírus,
  3. kacsaherpesz-vírus,
  4. disznóherpesz-vírus,
  5. macskaherpesz-vírus,
  6. kutyaherpesz-vírus,
  7. csirkeherpesz-vírus,
  8. elefántherpesz-vírus.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Herpes-B Fact Sheet. web.archive.org, 2008. január 6. [2008. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
  2. ↑ Weigler, B. J. (1992. február 1.). „Biology of B virus in macaque and human hosts: a review”. Clinical Infectious Diseases: An Official Publication of the Infectious Diseases Society of America 14 (2), 555–567. o. DOI:10.1093/clinids/14.2.555. ISSN 1058-4838. PMID 1313312.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Herpeszvírus&oldid=25194872”