Ajak (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az „Ajak” lehetséges további jelentéseiről lásd: Ajak (egyértelműsítő lap).
Ajak
Ajak címere
Ajak címere		 Ajak zászlaja
Ajak zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKisvárdai
Jogállásváros[1]
PolgármesterDr. Ragány Adrienn (független)[2]
Irányítószám4524
Körzethívószám45
Testvértelepülései
Lista
Tiszacsernyő
Népesség
Teljes népesség3272 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség149,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 11′ 01″, k. h. 22° 02′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 01″, k. h. 22° 02′ 53″
Ajak (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Ajak
Ajak
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Ajak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ajak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ajak város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Tiszántúlon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén fekszik. A település területének mintegy egyharmad része a Rétközhöz, kétharmad része a Nyírséghez tartozik.

Szomszédai: észak felől Kisvárda, kelet felől Anarcs, délkelet felől Gyulaháza, délnyugat felől Nyírtass, nyugat felől Pátroha, északnyugat felől pedig Rétközberencs. A legközelebbi város a 6 kilométerre fekvő Kisvárda.

Megközelítése[szerkesztés]

A település területén áthalad a 4-es főút, így az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Lakott területeit azonban a főút szinte egyáltalán nem érinti, azok között csak a 4145-ös út, illetve az abból kiágazó 41 104-es számú mellékút húzódik végig. Zsákfalunak számító északnyugati szomszédjával, Rétközberenccsel a 38 139-es számú mellékút köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a (Budapest–)Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Ajak megállóhely a belterület északnyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 4145-ös útból kiágazó 38 325-ös számú mellékút teszi lehetővé.

Története[szerkesztés]

Emlékkő

Az egyik legrégibb szabolcsi település. Családnévből származó nevének első, 1270-ből fennmaradt írásos alakja Ayac. IV. Béla és V. István királyi adományaként kunok telepedtek ide, akik fokozatosan beolvadtak a magyarságba.

A török hódoltság idején szinte teljesen elnéptelenedett.

A 18. században szlovákokat, majd Heves megyéből magyarokat telepítettek be, akik a falu egy-egy különálló részét foglalták el. Így 4 falurész alakult ki: Nagyajak (Magyarvég), Faluderék, Kisajak és Tótvég.

A hevesi betelepülők magukkal hozták a dohánytermesztés mesterségét.

A 19. században kétszer is (1831, 1873) kolerajárvány pusztított a faluban.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15-én városi címet kapott.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3785
3769
3730
3394
3301
3272
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 1,6% cigánynak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,4%, református 10,6%, görögkatolikus 20,8%, felekezeten kívüli 0,6% (12,2% nem válaszolt).[6]

2022-ben a lakosság 93,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% németnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,1% volt római katolikus, 16,8% görög katolikus, 12,6% református, 0,3% egyéb keresztény, 1,3% felekezeten kívüli (24,4% nem válaszolt).[7]

Hagyományok[szerkesztés]

A település híres népviseletéről. Régen már a gyermek születésétől kezdődően megvoltak a szigorú, a gyermek 4 éves koráig nemtől független szabályok az öltözködést illetően. Ezután természetesen nemenként és korosztályonként változtak; a ruha színe egyre sötétebb lett. Ötven év felett már csak feketében jártak az emberek. Sajátos ruhaviselési szokás alakult ki a faluban: a nők a hónap négy vasárnapján más-más színű, egyedi szabású ruhát hordtak. Ez alól csak május és október hónapok voltak a kivételek (vallási okokból). Ez a szokás még az 1960-as években is megvolt. Azonban az ajaki ruhát csak a településen belül hordták. Ha elutaztak valahová, akkor azt ún. idegenes ruhában tették. A vasárnapi mise „kötelező” volt. A háziasszonyok és a kisgyermekek kora reggel, a fiatalok és a férfiak 10 óra körül indultak egész utcát betöltő menetükkel a templomba.

Hagyományai voltak-vannak a faluban a szövésnek is: az ún. retkes, rózsás, szegfűs. csillagos és dült rózsás minták terjedtek el, a fehér vászonkendőbe piros, zöld és kék színű mintákat szőttek. Az ünnepi kendőt (kakasos és kelyhes minta váltakozva) csak kevesen tudták elkészíteni, generációnként egy-két ember a faluban.

Ma a hagyományőrzésről az óvoda, az iskola, illetve a citera- és néptánccsoportok gondoskodnak.

Nevezetességei[szerkesztés]

Emlékművek[szerkesztés]

  • a második világháborúban elesett hősi halottak emlékműve (1989)
  • a település 700 éves évfordulójára készült emlékmű (1993)
  • Millenniumi emlékmű (2000, hivatalos átadás 2001-ben)

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Leskovics Béla (KDNP)[8]
  • 1994-1998: Leskovics Béla (KDNP)[9]
  • 1998-2002: Kovács Pál (független)[10]
  • 2002-2006: Kovács Bertalan (Összefogás Megyénkért)[11]
  • 2006-2010: Kerekes Miklós (független)[12]
  • 2010-2014: Kerekes Miklós (Fidesz-KDNP)[13]
  • 2014-2019: Kerekes Miklós (Fidesz-KDNP)[14]
  • 2019-től: Dr. Ragány Adrienn (független)[2]

A településről eddig megjelent művek[szerkesztés]

  • Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet
  • Muraközi Ágota: Cifrázott pitvarok Ajakon
  • Varga Gyula: Az ajaki leánytánc
  • Kiss Lajos: A régi Rétköz (ajaki dülők)
  • Dr. Ortutay Gyula: Szerelem Ajakon a házaséletig
  • Hegedűs Gusztávné: Ajakról, színesen
  • Hasulyó Ferenc: Ajakról az Avas tetejére
  • Mészáros Attila: "Arra járnak a szép ajaki jányok..."
  • Dr. Romhányi István: Szülőfalum Ajak

Testvértelepülései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://ajak.hu/index.php/hu/
  2. ↑ a b Ajak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. ↑ A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  5. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  6. ↑ Ajak Helységnévtár
  7. ↑ Ajak Helységnévtár
  8. ↑ Ajak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Ajak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  10. ↑ Ajak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  11. ↑ Ajak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  12. ↑ Ajak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  13. ↑ Ajak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  14. ↑ Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 23.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ajak_(település)&oldid=26552738”