Ahmet İzzet Furgaç pasa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ahmet İzzet Furgaç szócikkből átirányítva)
Ahmet İzzet
Született1864.
 Oszmán Birodalom,
Manastır (a mai macedón Bitola)
Meghalt1937. március 31.
 Törökország,Isztambul
SírhelyTörök Állami Temető
Állampolgársága
NemzetiségeTörökország török
Rendfokozatapasa
CsatáiElső világháború
IskoláiTörök Katonai Akadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz Ahmet İzzet témájú médiaállományokat.

Ahmet İzzet (Manastır, 1864Isztambul, 1937. március 31.) albán származású török katona, tábornok, pasa és államférfi. Az első világháború idején a kaukázusi fronton harcolt, ahol a török erőket vezette.

Élete[szerkesztés]

Ahmet İzzet pasa 1864-ben született a törökországi Manastırben, a mai macedón Bitola városában. Több helyen is tanult, többek közt végzett tanulmányokat a Német Birodalomban is.

Ahmed a katonai pályát választva belépett a török hadseregbe. Az első világháború kitörését megelőző évben (1913) kinevezték hadügyminiszterré, amely posztot 1914-ig töltötte be. Utódja Enver pasa volt.

1917 áprilisában kinevezik a pasát a kaukázusi török hadsereg parancsnokává. Irányítása alatt a törököknek sikerült megállítaniuk az orosz erőket.

A régi parlament feloszlatása után a szultán 1918-ban a 281. nagyvezírré tette. Ebben a jogkörben megtagadta az Antantnak, hogy a Törökországban állomásozó német egységeket kiadják és megkezdődött az Ifjútörök mozgalom elleni per. Izzet pasa az Ifjútörök mozgalmat sosem támogatta, hatalomra kerülése és az ifjútörökök bukása után ő és kabinetje vádat emelt az ifjútörök kormány és az Ittihad központi bizottsága ellen. A vádnak két fő pontja volt: az Ifjútörök kormány a parlament döntését megkerülve lépett be a világháborúba és a másik az, hogy az ifjútörökök kormányzása alatt több százezer örményt deportáltak és mészároltak le (Örmény népirtás).

Később Ahmed Tevfik pasa kormányában 1920-ban belügyminiszter, majd 1921-től külügyminiszter. Annak ellenére, hogy a török kalifátust 1924-ben megszüntették, haláláig határozottan támogatta annak visszaállítását.

1928-ban megírta emlékiratait és 1937. március 31-én halt meg a török fővárosban, Isztambulban.

Források[szerkesztés]