Ah! vous dirai-je, maman

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ah! vous dirai-je, maman

Zeneszerző nem ismert
Keletkezés 1740

Az Ah! vous dirai-je, maman egy népszerű francia gyerekdal, melynek számos szövege volt a 18. századi első publikációja óta, közte a 20. századi magyar Hull a pelyhes fehér hó kezdetű gyerekdal. A dalt Mozart C-dúr variációk című zongoradarabja (K. 265 / K. 300e) tette ismertté.

Története[szerkesztés]

Henri-Irénée Marrou francia történész szerint a dallam eredetileg egy francia pásztordal volt 1740 körül, melyhez a szöveget viszonylag később adták.[1] A dallamot először 1761-ben publikálták.[2] 1774-ben jelent meg először a dallam és a szöveg együtt nyomtatásban a Recueil de Romances by M.D.L. (Charles de Lusse) második kötetében, melyet Brüsszelben adtak ki La Confidence naïve címen.[3][4]

A dallamnak később rengeteg klasszikus feldolgozása született:

Eredeti szövege[szerkesztés]

Ah ! Vous dirai-je maman
Ce qui cause mon tourment?
Papa veut que je raisonne
Comme une grande personne
Moi je dis que les bonbons
Valent mieux que la raison.

Szövegváltozatok[szerkesztés]

Angol nyelvterületen több szöveggel is éneklik ezt a dallamot. Az egyik legismertebb a Twinkle, twinkle, little star, Jane Taylor(wd) (1783–1824) The Star című verse (1806), a másik az Alphabet Song, melyben a gyerekek végigéneklik az ábécé betűit, a harmadik a Baa, Baa, Black Sheep kezdetű bölcsődal.

Más népek más szöveggel ismerik: a törököknél a Daha Dün Annemizin iskolai ének, Hollandiában eredetileg egy részeges, toprongyos asszonyról szólt az Altijd is Kortjakje ziek. A spanyol változat közelebb áll a magyarhoz: a Campanita del Lugar Jézus születéséről szól. A német Morgen kommt der Weihnachtsmann kezdetű dalszöveget 1835-ben Hoffman von Fallersleben írta, és ez már a Télapóról szól, de mellette fegyverekről és katonákról is a szablyától a puskáig, gránátosoktól a muskétásokig - ezek persze a mai változatban már nem szerepelnek.

A közismert magyar Hull a pelyhes fehér hó dal szövegét Rossa Ernő (1909–1972)[16][17] dalszövegíró, karnagy, zenepedagógus, zeneszerző, a Munkásőrinduló és a Lenin-dal szerzője írta.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Henri Davenson, Le livre des chansons, Neuchâtel, Éditions de la Baconnière, 1944, p. 567.
  2. George List, "The Distribution of a Melodic Formula: Diffusion or Polygenesis?", Yearbook of the International Folk Music Council, v.10, (1978), pp. 33–52
  3. The chronology is based on an account Archiválva 2007. március 11-i dátummal a Wayback Machine-ben by Bob Kosovsky, librarian at the Music Division of the New York Public Library for the Performing Arts, 2001
  4. Archivált másolat. [2016. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 27.)
  5. Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr Variációk. Bábel Klára YouTube (2013. aug. 8.) (Hozzáférés: 2016. aug. 13.) (videó)
  6. Johann Christoph Friedrich Bach: Variations Ah, vous dirai-je, maman. Gerard van Reenen YouTube (2013. jún. 26.) (Hozzáférés: 2016. dec. 7.) (videó)
  7. Joseph Haydn: Symphony no. 94 "Surprise": 2nd movement. YouTube (2010. jún. 20.) (Hozzáférés: 2016. dec. 7.) (videó)
  8. Variations on 'Ah vous dirai-je, maman' composer Jean-Baptiste Cardon (1760-1803)
  9. Theodor von Schacht: Clarinet concerto in B-Flat - Klöcker. YouTube (2016. júl. 27.) (Hozzáférés: 2016. dec. 29.) (videó)
  10. Album-Leaf 'Ah, vous dirai-je, maman', S163b composer Franz Liszt (1811-1886)
  11. Johann Christian Heinrich Rinck: "Ah, vous dirai-je, maman" - 9 Variationen und Finale op. 90. YouTube (2013. okt. 12.) (Hozzáférés: 2016. dec. 29.) (videó)
  12. Adolphe Adam: Bravour Variationen "Ah! Vous dirais je Maman!". Soprano: Inn-Lin Chen; Flute: Clement Lim; Piano: Edoardo Lanza YouTube (2014. jan. 22.) (Hozzáférés: 2016. dec. 29.) (videó)
  13. Camille Saint-Saëns: The Carnival of the Animals - XII. Fossils. YouTube (2011. júl. 14.) (Hozzáférés: 2016. dec. 7.) (videó)
  14. Dohnányi Ernő: Variations on a Nursery Tune Op.25. YouTube (2011. dec. 31.) (Hozzáférés: 2016. dec. 29.) (videó)
  15. ERWIN SCHULHOFF (1884-1942) – A BRIEF HISTORY. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 29.)
  16. Rossa Ernő, Magyar életrajzi lexikon
  17. Rossa Ernő, lexikon.katolikus.hu

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ah! vous dirai-je, maman című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap