Aginszkoje (Bajkálontúli határterület)
| Aginszkoje | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Irányítószám | 687000 | ||
| Körzethívószám | 30239 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 17 841 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+9, Yakutsk Time | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Aginszkoje
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 51° 06′ 43″, k. h. 114° 32′ 09″Koordináták: é. sz. 51° 06′ 43″, k. h. 114° 32′ 09″ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aginszkoje témájú médiaállományokat. | |||
.png)
Aginszkoje (oroszul: Агинское) 1959 óta városi jellegű település Oroszország ázsiai részén, a Bajkálontúli határterületen; azon belül az Aginszkojei Burját körzetnek, valamint az annak részét képező Aginszkojei járásnak is székhelye. Az Aginszkojei Burját körzet kulturális és közigazgatási központja.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Az Aga (az Onon mellékfolyója) bal partján, Csitától 153 km-re délkeletre, az A-350 jelű autóút mentén helyezkedik el. A legközelebbi, 36 km-re lévő vasútállomás Mogojtujban van.
Története[szerkesztés]
A település 1781 előtt kezdett kialakulni, amikor az egyébként nomád életmódot folytató burjátok néhány állandó jurtát – igazgatási központként – az Aga folyó mentén állítottak fel. A 19. század végén a településtől kb. 35 km-re épült ki a vasútvonal, ami a sztyeppe életét is fokozatosan megváltoztatta.
1930-ban tanítóképző technikum alakult, első évfolyamát tíz fő végezte el (1933-ban). Az intézményt többször átszervezték, átnevezték, de jogutódja jelenleg (a 2010-es évek végén) is működik.[2]
Itt van a 2004-ben kialakított tájvédelmi körzet (Aginszkaja sztyep) igazgatósága. A körzetet az Aga és az Onon közötti sztyeppek, szikes puszták természetes növényzetének megőrzésére, ill. visszaállítására, állatvilágának védelmére hozták létre.[3]
Népessége[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ Isztorija kolledzsa (Aginszkij pedagogicseszkij kolledzs. Hozzáférés: 2018-03-20)
- ↑ Zabajkalje velikolepno (Hozzáférés: 2018-03-20)
- ↑ A 2002-es népszámlálás adatai. [2022. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 4.)
- ↑ A 2010-es népszámlálás adatai. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
Források[szerkesztés]
- Aginszkoje (orosz nyelven). Enciklopegyija Zabajkalja
- Isztorija (orosz nyelven). Poszjolok Aginszkoje. [2018. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 20.)
