Fenolszagú csiperke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Agaricus pilatianus szócikkből átirányítva)
Fenolszagú csiperke
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Alosztály: Agaricomycetidae
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Csiperkefélék (Agaricaceae)
Nemzetség: Csiperkék (Agaricus)
Faj: A. iodosmus
Tudományos név
Agaricus iodosmus
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fenolszagú csiperke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fenolszagú csiperke témájú médiaállományokat és Fenolszagú csiperke témájú kategóriát.

A fenolszagú csiperke (Agaricus iodosmus) a csiperkefélék családjába tartozó, kertekben, parkokban termő, enyhén mérgező, kellemetlen szagú gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A fenolszagú csiperke kalapjának átmérője 5–12 cm átmérőjű, fiatalon félgömb alakú, ami aztán ellaposodik. Szélein fehéres, a közepén halványan szürkés-barnás színű. Közepe kissé pikkelyesedik. Száraz időjárás esetén a kalap felszíne berepedezhet. A nyomás helye krómsárgán elszíneződik. A kalap húsa vastag, fehér; a vágás helye a tönk közelében élénksárgára színeződik, idővel barnul. Kellemetlen vegyszerszaga (fenol) van.

Lemezei sűrűn állnak, a tönknél felkanyarodnak, nem nőnek hozzá. A fiatal gomba lemezei szürkésfehérek, később hússzínűek, majd sötétbarnák lesznek. Spórapora barna, spórái oválisak, 5,5-6,5 mikrométer hosszúak, 4,3-5,3 mikrométer szélesek.

Tönkje 5–12 cm magas, 2–3 cm vastag. Fehér színű, töve felé keskenyedő, nyomásra elsárgul. Gallérja vastag, pereme barnás színű.

Enyhén mérgező gomba, gyomor- és bélpanaszokat okoz, de kellemetlen szaga miatt egyébként sem fogyasztható.

A fenolszagú csiperke
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
mérgező
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

barna
Kalap
Lemezek
Tönk

lapos

vagy domború

szabadon állók

galléros

Hasonló fajok[szerkesztés]

Hasonlít hozzá az ízletes csiperke és a komposztcsiperke, amelyek termőhelye hasonló, de azok nyomásra-vágásra nem sárgulnak. Az akáccsiperke kissé sárgul, de az homokos talajú akácligetekben él.

Szagában is hasonlít hozzá a karbolszagú csiperke, egyes mikológusok alfajának tekintik a fenolszagú csiperkét.

Elterjedése és élőhelye[szerkesztés]

Európában honos.

Kertekben, parkokban, temetőkben, általában bolygatott, művelés alatt álló területeken előforduló, viszonylag gyakori gombafaj. Májustól novemberig terem.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]