Afyonkarahisar (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Afyonkarahisar
Közigazgatás
Ország Törökország
RégióÉgei-tengeri
Rangváros
PolgármesterAbdullah Kaptan
Irányítószám03000 és 03999 között[1]
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség299 673 fő (2018)
Körzet népessége238 408 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1034 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 38° 45′ 29″, k. h. 30° 32′ 19″Koordináták: é. sz. 38° 45′ 29″, k. h. 30° 32′ 19″
Afyonkarahisar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Afyonkarahisar témájú médiaállományokat.

Afyonkarahisar (jelentése törökül: fekete ópiumkastély) Afyonkarahisar tartomány székhelye Törökország nyugati részén, az azonos nevű körzet központja. Más elnevezései: Afyon (ópium), Karahisar-i Sahip. A város nevének írásmódja többször is változott, volt Afium-Kara-hissar és Afyon Karajóhisar is. 250 km-re található Ankarától délnyugatra, az Akar folyó mentén, 1034 méterrel a tengerszint fölött. A város fontos vasúti csomópont İzmir, Konya, Ankara és Isztambul között. A körzet népessége 2008-ban 238 408, a város népessége pedig 163 207 fő volt.[2]

A területen régóta ópiumot állítanak elő (az 1970-es évek óta szigorú állami felügyelet mellett), a város és a tartomány is innen kapta a nevét. Híres az afyoni márvány, a sucuk (török virsli-, illetve kolbászféleség) és a kaymak (tejfölhöz hasonló tejtermék); valamint a szőttes. A város tagja a Norwich-i Történelmi Városok és Régiók Európai Egyesületének.[3]

A város lakosságának növekedése
Év 1911 1990 1995 2000
Népesség 18 000 95 643 103 000 128 516

Történelme[szerkesztés]

III. Leo bizánci császár uralkodásáig Afyont Acroënus néven ismerték. 740-ben III. Leo győzelmet aratott az arabok fölött és a városnak a Nicopolis (A győzelem városa) nevet adta. Később a szeldzsuk törökök Kara Hissar-nak („fekete kastély”) nevezték el a várost, a város fölött 201 méterrel, egy vulkanikus dombon álló kastély után.

1392-ben I. Bajazid oszmán szultán meghódította a várost, de az 1402-ben Timur Lenk kezére került. 1428-ban került újra oszmán kézre. Az 1920-as években, a Török Függetlenségi Háború idején görög megszállás alá került. 1923 óta a Török Köztársasághoz tartozik.

Éghajlat, klíma[szerkesztés]

Afyonkarahisar éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)18,021,025,830,232,035,839,838,435,630,624,521,039,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)4,56,211,016,221,225,629,329,325,219,112,66,617,3
Átlaghőmérséklet (°C)0,21,55,410,315,019,122,322,017,812,36,82,511,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−3,5−2,60,24,58,311,514,013,810,26,21,8−1,15,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)−22,2−25,3−17,0−7,6−3,11,55,62,4−0,2−4,6−14,9−18,0−25,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)413844474834181217393348418
Forrás: [4]


Látnivalók[szerkesztés]

A névadó erődítményen kívül a város érdekes látnivalói közé tartozik az Ulu Camii (Nagy Mecset) és az Altigöz híd, melyeket a 13. században építettek a szeldzsuk törökök.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Afyonkarahisar postai irányítószámai. [2009. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 3.)
  2. TUIK[halott link]
  3. ''Történelmi Városok és Régiók Európai Egyesülete. [2008. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. május 5.)
  4. Afyonkarahisar meteorológiai adatok (angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 1.)

További információk[szerkesztés]