Afrikai odúhéja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Afrikai odúhéja
Polyboroides typus -near Sand River Selous, Selous Game Reserve, Tanzania-8, crop.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Nem: Polyboroides
(Smith, 1829)
Faj: P. typus
Tudományos név
Polyboroides typus
A. Smith, 1829
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Afrikai odúhéja témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Afrikai odúhéja témájú médiaállományokat és Afrikai odúhéja témájú kategóriát.

Az afrikai odúhéja (Polyboroides typus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Andrew Smith skót ornitológus írta le 1829-ben.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Polyboroides typus pectoralis Sharpe, 1903
  • Polyboroides typus typus A. Smith, 1829[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Afrikában, a Szaharától délre nagyon elterjedt faj. Madagaszkár szigetén nem él, ott a közeli rokon madagaszkári odúhéja (Polyboroides radiatus) váltja fel. Természetes élőhelyei szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mérsékelt övi erdők, szavannák és cserjések, folyók és patakok környékén, valamint szántóföldek, ültetvények és városi régiók. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 51-68 centiméter, szárnyfesztávolsága 118-152 centiméter, a hím testtömege 500–710 gramm, a tojóé 580–820 gramm.[3] Szárnyai feltűnően szélesek. Színezete szürke, szárnytollainak külső fele feketével pettyezett és az evezőtollak végei feketék. Farkának töve fekete, ezután egy széles fehér mező után szürke színű, majd végén ismét egy keskeny fehér csík látható. Hasa és alsó szárnyfedőtollai világos szürkék. Arcán egy rózsaszínű vagy narancssárgás csupasz arcfolt látható. Fején egy felmereszthető tollkoszorú van. Hosszú, sárga színű lábai a térdízületnél nagyon hajlékonyak.

A tojó és a hím csak méretében tér el egymástól, színezetük azonos. A fiatal egyedek tollazata barnás, arcuk szürke. Végső tollazatukat csak hároméves korukra érik el.

Afrikansk klätterhök.jpg
Polyboroides typus00, crop.jpg

Életmódja[szerkesztés]

Madarakkal, tojásokkal és fiókákkal, denevérekkel, mókusokkal, gyíkokkal, különböző ízeltlábúakkal és lárváikkal táplálkozik.[3] Különösen hajlékony térdízülete segítségével - melynek köszönhetően nagy szögben tudja lábát behajlítani - ki tudja piszkálni zsákmányát a kisebb odúkból is. E tulajdonsága miatt kapta magyar nevét is. Előszeretettel fosztogatja a szövőmadarak fára épített fészkeit is. Alacsonyan repülve vagy a talajon sétálva szisztematikusan átfésül egy-egy területet zsákmány után kutatva. A faodvakból kiszedi a nappali nyugalomba vonult denevéreket is.

Szaporodása[szerkesztés]

Fészkét fák lombkoronájába építi. Fészke ágakból áll, belsejét száraz fűvel béleli ki. A tojó egy vagy kettő világosbarna, sötétbarnával pettyezett tojást rak le, melyeken 35-36 napig kotlik. Eleinte a hím vadászik és a hazahordott zsákmányt a tojó osztja szét. Amint a fiókák eléggé megerősödtek és étvágyuk is megnőtt, a tojó is csatlakozik a hímhez a táplálékkeresésbe. A fiatal odúhéják 45-55 nappal a tojásból való kikelésük után válnak röpképessé, de ezután még egy ideig szüleikkel együtt élnek.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. július 6.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. július 6.)
  3. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. július 6.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. július 6.)

Források[szerkesztés]

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2015. augusztus 21.)
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Höhlenweihe című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Wilhelm Eigener: Großes farbiges Tierlexikon. Georg Westermann Verlag, 1982
  • J. Ferguson-Lees, D. A. Christie: Raptors of the World. Christopher Helm, London, 2001. ISBN 0-7136-8026-1: S. 134-135 und 474-476.
  • Philip Whitfield: Das große illustrierte Tierlexikon. RM Buch und Medien Vertrieb GmbH, Gütersloh 1999
  • Novum állatvilág enciklopédia IV.: Madarak I. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2006. ISBN 963-9334-93-6 – magyar neve

További információk[szerkesztés]