Afganisztán javasolt világörökségi helyszínei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Afganisztán területéről eddig két helyszín került fel a Világörökségi Listára, valamint négy további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

A Világörökségi Listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak az adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökségi Egyezményt az UNESCO dolgozta ki és a szerződő államok 1972. november 16-án fogadták el. Az aláíró államok aktív részvételre kötelezik magukat legfontosabb természeti kincseik és műemlékeik megőrzésében. A helyszínek először a javaslati listára kerülnek fel, majd az UNESCO Világörökség Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy ezek közül melyik helyszín kerül fel a Világörökségi Listára. A nemzetközi szerződést 2012 szeptemberéig 190 ország képviselői írták alá, köztük Afganisztán küldöttei 1979-ben.

Afganisztán javasolt világörökségi helyszínei
Megnevezés Kép Leírás Típus Év
Herát városa View of Herat near the Friday Mosque-2009.jpg Herátot, Afganisztán nyugati részének régióközpontját i. e. 500 körül alapították. I. e. 330-ban Nagy Sándor az Akhaimenidák ellen viselt hadjárata során elfoglalta. Ezután a város fejlődésnek indult, védelmére egy citadellát emeltek. Hosszú ideig megőrizte stratégiai fontosságát, a Szeleukidák és a pártusok számára is fontos bázist jelentett. Az i. sz. 8. század végén az Abbászida kalifátus egyik nyugati bástyája lett, majd 1175-ben a Gúridák uralma alá került. A 13. században Dzsingisz kán csapatai lerombolták a várost. Következő virágkorát a 14. század végén élte, amikor egészen a 15. századig tartó nagyszabású építkezésekbe kezdtek. Az óváros legrégebbi fennmaradt épülete Nagy Sándor korából származik. A mai is látható bástyák és tornyok a 14. században épültek. A négyzetes alaprajzú városközpont északi sarkán álló citadella a 15. és a 16. században a Timuridák egyik székhelye volt. Legkiterjedtebb fennmaradt épületegyüttese, a Musalla épületkomplexum a 15. század elején épült, egy mecsetből, egy síremlékből, öt minaretből és egy romos állapotban lévő medreszéből áll. kulturális 2004
Balh városa (az ókori Baktria) 15c green mosque.jpg Balh városa, az ókori Baktria területén egy tizenegy négyzetkilométernyi helyet elfoglaló település a modern régióközponttól, Mazar i Shariftól nyugati irányban. Baktria hosszú ideig a zoroasztrizmus egyik központja volt. 7. századból származó források számos buddhista kolostorról és sztúpáról tesznek említést a területen. A 10. századtól a várost egy fal vette körül, rajta hat városkapuval. A falakon belüli központban egy citadellát és egy mecsetet emeltek. 12. századi utazók Balhot mint fontos oktatási központot írták le. 1220-ban Dzsingisz kán csapatai kifosztották a város és a lakosságok lemészárolták. Az újjáépítések után a következő támadás Timur Lenk uralkodása alatt érte. Napjainkra a városfal maradványai 10 kilométer hosszan maradtak meg. A faltól északra egy másik erődített terület található, benne figyelemre méltó romok a 2. századból, egy timurida stílusú síremlék 1460-ból és egy 17. századi medresze. A falakon kívül számos buddhista műemlék (kolostorok, sztúpák) maradványai láthatók, valamint az iszlám építészet emlékei. A városközponttól északkeletre egy karavánszeráj romjai maradtak fenn, három kilométerre délre pedig egy beomlott mennyezetű mecset található. kulturális 2004
Band-e Amir tórendszer Lake Band-e-Amir, Afghanistan b.jpg Band-e Amir Afganisztán eddigi egyetlen nemzeti parkja, ami hat, egymástól természetes, mészkőből kialakult gáttal elválasztó tóból áll. A tavak megközelítőleg 3000 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkednek el. Band-e Amir egyike azoknak a ritka tórendszereknek, ahol a tavakat mészkőgátak választják el egymástól. Az afgán hatóságok a területet már az 1960-as években nemzeti parkká szándékoztak nyilvánítani, azonban a zavaros politikai helyzet miatt erre csak 2009-ben került sor. A park az afgán turizmus egyik fontos helyszíne, évente több ezer turistát fogadnak az alacsony átlaghőmérséklet miatt főleg tavasz végén és nyáron. természeti 2004
Bábur kertje Babur Gardens from a mountain top CROPPED.jpg Bábur kertje Kabul óvárosának központjától délkeleti irányban található. A 15 teraszból álló kelet-nyugati irányba tájolt tengely mentén elterülő kert 11,5 hektár területet foglal el. Kialakítását 1504-ben kezdték meg, amikor Záhirud-Dín Muhammad, ismertebb nevén Bábur, a Mogul Birodalom megalapítója elfoglalta a várost. Báburt érdekelte a kertépítészet, kialakításukat személyesen felügyelte. Uralkodása alatt legalább 10 kertet telepítettek a városban. A régészeti feltárások során kiderült, hogy a kert már egy korábban is hasznosított területre épült, a legkorábbi feltárt épületmaradványok az i. e. 3. századból származnak. Bábur 1530-ban halt meg az indiai Agrában, testét özvegye felügyelete mellett 1544-ben vitték Kabulba és temették el a kertben. Sírja hamarosan zarándokhellyé vált, és a Báburt övező általános tisztelet tette lehetővé, hogy a kert napjainkig fennmaradjon. A Német Régészeti Intézet 2003 és 2005 között kiterjedt ásatásokat folytatott a területen, valamint elkezdte helyreállítását a legmodernebb elvek alapján. A munkálatokat 2008-ban fejezték be. kulturális 2009

Elhelyezkedésük[szerkesztés]

Afganisztán javasolt világörökségi helyszínei (Afganisztán)


Forrás[szerkesztés]