Adrien-Marie Legendre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Adrien-Marie Legendre
Legendre.jpg
Született 1752. szeptember 18.[1][2][3][4][5]
Párizs[6]
Elhunyt 1833. január 9. (80 évesen)[7]
Párizs[6][7]
Állampolgársága francia
Foglalkozása
Tisztsége elnök (1805–1806, Francia Természettudományi Akadémia)
Iskolái
  • Párizsi Egyetem
  • Collège des Quatre-Nations (–1770, matematika, fizika)
Kitüntetései
Sírhelye Auteuil Cemetery

Adrien-Marie Legendre aláírása
Adrien-Marie Legendre aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Adrien-Marie Legendre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Adrien-Marie Legendre (Toulouse, 1752. szeptember 18.Párizs, 1833. január 10.) francia matematikus. Az elliptikus integrálok és függvények, az égi mechanika, számelmélet jelzik alapvető munkáinak legfontosabb területeit.

Életpályája[szerkesztés]

A Collège Mazarin jeles növendéke volt és mindjárt kilépése után részt vett a Traité de Mécanique c. folyóirat szerkesztésében, melyet Marie nevű tanára adott ki. Ebben Forces accélératrices címen irt cikkei magukra vonták a tudósok ügyeimet és Legendre d'Alembert ajánlatára az École militaire tanára lett. 1783-ban lett az akadémia tagja és 1787-ben Cassinivel és Méchainnel végezte a fokmérést Dunkerque és Boulogne között. 1808-ban lett az Université élethossziglani igazgatója és 1816-ban az École politechnique examinátora lett. A forradalom idején egyik tagja volt annak a háromtagú tanácsnak, amely a méter mértéket bevezette. Egyike a legkiválóbb elméknek, aki egyenlő sikerrel és eredetiséggel dolgozott a legkülönbözőbb területeken. Foglalkozott geodéziával, számelmélettel, integrálszámítással, elliptikus integrálokkal, parciális differenciálegyenletekkel, a Föld alakjának meghatározásával, az ellipszoid vonzásával stb. Gausstól függetlenül felfedezte a legkisebb négyzetes hibakiegyenlítő módszert. Üstököspálya-számítása is annak idején feltűnést keltett. Nem kis érdeme, hogy Éléments de géometrie címmel megírta a világirodalom egyik legkiválóbb geometriai tankönyvét.

Legnevezetesebb művei[szerkesztés]

  • Éléments de géometrie (1794 óta sok kiadásban)
  • Essai sur la théorie des nombres (1798)
  • Nouvelle théorie des parallèles (1803)
  • Nouvelle théorie pour la détermination des orbites des comètes (1805)
  • Exercices de calcul intégral (1807)
  • Traité des fonctions elliptiques (1827)
  • Théorie des nombres (1830)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven)
  5. Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven), 1999
  6. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Лежандр Адриен Мари, 2015. szeptember 28.
  7. a b Auteuil Cemetery
  8. https://www.toureiffel.paris/fr/le-monument/tour-eiffel-et-sciences
  9. MacTutor History of Mathematics archive

Források[szerkesztés]