Adolf von Harnack
| Adolf von Harnack | |
| Született | 1851. május 7.[1][2][3][4][5] Tartu[6] |
| Elhunyt | 1930. június 10. (79 évesen)[1][2][3][4][5] Heidelberg[7] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Amalie von Harnack |
| Gyermekei | Ernst von Harnack |
| Szülei | Marie Harnack Theodosius Harnack |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | könyvtárigazgató |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Alter St.-Matthäus-Kirchhof Berlin[9] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Adolf von Harnack témájú médiaállományokat. | |
Carl Gustav Adolf von Harnack (Tartu, 1851. május 7.[1][2][3][4][5] – Heidelberg, 1930. június 10.[1][2][3][4][5]) német evangélikus teológus és kiemelkedő egyháztörténész. A korai kereszténység korának kiemelkedő történésze, és Ernst Troeltsch-csal együtt a liberális protestantizmus legkiemelkedőbb szószólója.[10] Az ún. Tübingeni iskola képvielője volt, a hellenisztikus filozófia kereszténységre gyakorolt hatását kutatta. Egyike a modern Biblia-tudomány megteremtőinek. Ragaszkodott ahhoz, hogy a kereszténység fejlődése kizárólag a történetkritikai módszer alkalmazásával, azaz a fennmaradt keresztény irodalom pártatlan tanulmányozásával érthető meg, kizárva például a mérvadó egyházi dogmákat vagy a tévedhetetlen tanítóhivatalba vetett hitet, vagy a Biblia tévedhetetlenségét.[10]
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szülővárosában, Dorpatban járt gimnáziumba, ahol 1868-ban érettségizett.[11] 1869-ben kezdte meg teológiai tanulmányait a dorpati egyetemen. 1872 őszétől protestáns teológiát tanult Lipcsében. A doktori címet 1873-ban[12] szerezte meg, 1874-ben habilitált és ekkor Lipcsében kezdett egyháztörténetet oktatni.[10] Később a gießeni (1879-1886), a Marburgi Egyetem (1886-1888) és a berlini Friedrich-Wilhelms Egyetem (1888-1924) egyháztörténeti professzoraként dolgozott. 1921-es nyugdíjba vonulásáig tanított, majd 1929 tavaszáig emeritus professzorként oktatott.[10]
1890-ben a berlini Porosz Királyi Tudományakadémia rendes tagja lett.[13] 1897 óta a Bajor Tudományos Akadémia levelező tagja volt.[14]
1905 és 1921 között Harnack volt a Királyi Könyvtár főigazgatója is, amelyet 1918-ban Porosz Állami Könyvtárnak neveztek át. 1911. január 23-án a tíz nappal korábban alapított Vilmos Császár Társaság, a mai Max Planck Társaság elnökévé választották.[15] Ezt a tisztséget 1930-ig viselte.
Magyarul megjelent művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A keresztyénség lényege; ford. Rácz Lajos; Főiskola, Sárospatak, 1906
- Zoványi Jenő–Adolf Harnack: A Kálvin-Warga-Zoványi ügy felvilágosító iratai; László-ny., Miskolc, 1908
- A szerzetesség ideáljai és története; ford. Bencze Jenő; Politzer, Budapest, 1911 (Modern könyvtár)
- Dogmatörténet; ford. Gromon András; Tillinger, Szentendre, 1998
- A kereszténység lényege; bev. Trutz Rendtorff, ford. Szathmáry Lajos, bevford. Görföl Tibor; Osiris, Budapest, 2000 (Osiris tankönyvek)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 26..
- 1 2 3 4 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10..
- 1 2 3 4 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 3 4 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 3 4 "Marburger Professorenkatalog". Hozzáférés: 2017. október 9..
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 11..
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 31..
- ↑ "LIBRIS". Svéd Nemzeti Könyvtár. 2012. október 22. Hozzáférés: 2018. augusztus 24..
- ↑ "www.stadtentwicklung.berlin.de/umwelt/stadtgruen/friedhoefe_begraebnisstaetten/de/ehrengrabstaetten/index.shtml".
- 1 2 3 4 "Adolf Von Harnack | Encyclopedia.com". www.encyclopedia.com. Hozzáférés: 2025. június 6..
- ↑ Alfred Seeberg (szerk.): Album des Theologischen Vereins zu Dorpat-Jurjew. C. Mattiesen, Dorpat 1905, 20. oldal
- ↑ Mathematics Genealogy Project.
- ↑ Geschichte der Königlich Preußischen Akademie der Wissenschaften zu Berlin. 3. kötet 119. oldal
- ↑ Martin Grabmann: Adolf von Harnack. (PDF; 229 kB) Gyászjelentés a Bajor Tudományos és Bölcsészeti Akadémián.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2016. március 4. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2025. június 3.. (PDF; 3,6 MB).
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Balogh József: Adolf von Harnack; Franklin Ny., Budapest, 1926