Adáj északi jüan kán
| Adáj északi jüan kán | |
 | |
| Uralkodóház | Dzsingiszid |
| Született | |
| Elhunyt | 1438 (61-62 évesen)[1] |
| Édesapja | Örüg Temür északi jüan kán |
Adáj (?, 1376[1] vagy 1390[1] – ?, 1438[1]) északi jüan kán 1425-től haláláig.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mielőtt trónra lépett volna, Adáj a horcsin törzsi egység vezetője és a kelet-mongol uralkodó, Argutaj társuralkodója volt. 1425-ben Adáj legyőzte és megölte Ojiradáj északi jüan kánt egy csatában. Ekkor maga is trónra lépett, felvéve az Aday kán nevet, és Örüg Temür északi jüan kán fiának nyilvánította magát, hogy megerősítse uralkodói legitimitását. Ekkor Adzsay taidzsi, Elbeg kán fia, fiaival együtt elhagyta az ojrátokat, és Adáj kánhoz menekült. Ő arra buzdította Adájt, hogy háborút indítson az ojrátok ellen. Adáj nagyra becsülte Adzsayt, és megerősítette őt taidzsi (hercegi) rangjában. Adáj kán jobbkeze és társuralkodója Argutaj taidzsi maradt. Adzsay halála után Adáj kán örökbe fogadta annak három fiát: Tájszung, Agbardzsin és Manduul (Manduugul) hercegeket.
1425-ben Adáj kán, Argutaj és Adzsay közös hadjáratot indítottak az ojrátok ellen, amely teljes sikerrel zárult. Az ojrátokat Bor Nohoy Zun mellett legyőzték, a vezérük, Batula Mahmud taishi, a csatában elesett, fia, Togon pedig fogságba esett. Argutaj azt tanácsolta Adáj kánnak, hogy ölje meg Togont, de annak anyja, Samur Gunji, közbenjárt, így Adáj megkegyelmezett neki. Később Adáj kán szabadon engedte Togont, és visszaadta neki az ojrátok feletti uralmat, immár mint saját vazallusának. Egyúttal Adáj az ojrátok között elfogta Oljdseitu Goa hercegnőt, az elhunyt Elbeg kán özvegyét, és feleségül vette őt — e házasság nyilvánvalóan megerősítette jogát a nagykáni (kagáni) trónra. Később azonban Togon taishi fellázadt Adáj kán ellen. 1433-ban Togon kiszorította Argutajt a Nagy-Hingán hegységen túlra, majd 1434-ben az ojrátok megölték Argutajt Baotutól nyugatra.
1436–1437 között Adáj kán két vereséget is szenvedett a kínai hadseregtől. Uralkodása végén sikertelenül harcolt az ojrátok ellen, végül 1438-ban mostohafiai, Tájszung kán és Agbardzsin megölték őt. Utóda Tájszung északi jüan kán.
Az Északi Jüan kánok családfája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Адай-хан című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Покотилов Д. История восточных монголов в период династии Мин 1368—1634" на сайте «Руниверс» Архивная копия от 6 января 2014 на Wayback Machine
- Сайт «Восточная литература». Монгольские источники о Даян-хане Архивная копия от 30 марта 2013 на Wayback Machine
- Сайт «Удел Могултая» Архивная копия от 7 мая 2012 на Wayback Machine