Aczél Endre (újságíró, 1865–1935)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az 1865-ben született újságíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Aczél Endre (egyértelműsítő lap).
Aczél Endre
SzületettAlter Ármin
1865. március 13.[1]
Ungvár
Elhunyt1935. június 11. (70 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaWidder Hedvig
(h. 1895–1935)
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (17A parcella, 5. sor, 25. sírhely)
Sablon • Wikidata • Segítség

Aczél Endre, szül. Alter Ármin, névváltozat: Atzél, írói álnevein: Alterego, Mucsai, Sanyaró Vendel, Szekant, ae[2] (Ungvár, 1865. március 13. – Budapest, 1935. június 11.)[3] újságíró, lapszerkesztő, regényíró.

Élete[szerkesztés]

Alter Sámuel és Tüchler Róza fiaként született Ungváron izraelita családban. Eleinte jogásznak készült, Budapesten és Bécsben jogi tanulmányokat folytatott. Ezután a Borsszem Jankó című élclap munkatársa, később szerkesztője volt. Ő teremtette meg, és éveken keresztül írta a Mucsa című rovatot, ami a vidéki élet elmaradottságait figurázta ki jóindulatúan. 1892-től cikk- és tárcaíróként dolgozott a Magyar Újságnál, ahol Alterego álnév alatt közölt elmésen szatirikus karcolataival magára terelte a figyelmet. 1893-tól szerkesztette a Honvéd című napilapot,[4] 1894-től pedig a Fővárosi Lapok főmunkatársa volt. Írásai megjelentek az Egyenlőség hasábjain is.

1896-tól felelős szerkesztője volt a Rendőri Lapoknak, 1901-ben a Pesti Újság, később pedig az Új Hírek című bulvárlap szerkesztő-tulajdonosaként működött 1918-ig. 1901–02-ben a Közélelmezés című lap szerkesztőjeként is dolgozott. Szerkesztette – Szabó Endrével közösen – az Üstökös című lapot, majd Lenkei Henrikkel együtt az Életet. Két humoros regénye is megjelent, melyekkel nagy sikert aratott.

Felesége Widder Hedvig (1873–1946)[5] volt, Widder Péter orvos és Widder Katalin lánya, akivel 1895. április 18-án Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[6] Gyermekei Aczél Magda (1897–1965), István és György.

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.

Művei[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ Operett, melynek zenéjét Major J. Gyula szerezte. A bemutatóra 1890-ben a Népszínházban került sor.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00076.htm, Aczél Endre, 2017. október 9.
  2. ↑ Gulyás Pál: Magyar írói álnév lexikon. Budapest, 1978, Akadémiai Kiadó. 515. p.
  3. ↑ Halálesete bejegyezve Budapest V. ker. polgári halotti akv. 182/1935. folyószám alatt.
  4. ↑ Honvéd. In: A Pallas nagy lexikona. CD-ROM. Budapest, [1998], Arcanum Adatbázis.
  5. ↑ Aczél Endréné halotti bejegyzése a makói állami halotti akv. 375/1946. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 27.)
  6. ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 197/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 27.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., 2001, Tarsoly Kiadó
  • Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. Bp.-Beregszász, 2001, Hatodik Síp Alapítvány-Mandátum Kiadó
  • Keresztyén Balázs: Magyar művelődési hagyományok kárpátaljai lexikona. Ungvár-Bp., [1995], Intermix
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939, Budai-Bernwaliner József ny.
  • Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4  
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aczél_Endre_(újságíró,_1865–1935)&oldid=26901208”