Acetolakton
Ellenőrzött
| Acetolakton | |||
| |||
| IUPAC-név | oxirán-2-on | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 42879-41-4 | ||
| PubChem | 445391 | ||
| ChemSpider | 393042 | ||
| SMILES | O=C1CO1 | ||
| InChI | 1/C2H2O2/c3-2-1-4-2/h1H2 | ||
| InChIKey | HZSIFDFXFAXICF-UHFFFAOYSA-N | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C2H2O2 | ||
| Moláris tömeg | 58,04 g mol−1 | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az acetolakton heterogyűrűs vegyület. Kétféleképpen származtathatjuk. Tekinthetjük a legkisebb laktonnak, de a ketén epoxi-származékaként is.
1997-ben írták le a vegyületet tömegspektrométeres kísérletek során átmenetileg keletkező vegyületként.
Bár magát az acetolaktont nem izolálták, vannak stabil származékai, pl. metilszármazéka, az α-propiolakton.
Lásd még
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben az Acetolactone című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.