Acanthiza reguloides
Acanthiza reguloides | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Acanthiza reguloides Vigors & Horsfield, 1827 | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Acanthiza reguloides témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Acanthiza reguloides témájú kategóriát. |
Az Acanthiza reguloides a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, az ausztrálposzáta-félék (Acanthizidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Nicholas Aylward Vigors és Thomas Horsfield írták le 1827-ben.[3]
Alfajai[szerkesztés]
- Acanthiza reguloides australis (North, 1904)
- Acanthiza reguloides nesa (Mathews, 1920)
- Acanthiza reguloides reguloides Vigors & Horsfield, 1827
- Acanthiza reguloides squamata De Vis, 1889[2]
Előfordulása[szerkesztés]
Ausztrália keleti részén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és mérsékelt övi erdők, valamint száraz szavannák. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 9,5-11 centiméter, testtömege 8 gramm.[3]
Életmódja[szerkesztés]
Ízeltlábúakkal táplálkozik, de fogyaszt magvakat és nektárt is.[3]
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. február 19.)