Acanthamoeba keratitis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Acanthamoeba keratitis
Acanthamoeba keratitis által okozott szaruhártya-gyulladás (keratitis)
Acanthamoeba keratitis által okozott szaruhártya-gyulladás (keratitis)
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Ország: Amőbák (Amoebozoa)
Altörzs: Protamoebae
Osztály: Variosea
Rend: Centramoebida
Család: Acanthamoebidae
Nemzetség: Acanthamoeba
Volkonsky, 1931
Faj: A. keratitis
Tudományos név
Acanthamoeba keratitis
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Acanthamoeba keratitis témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Acanthamoeba keratitis témájú kategóriát.

Az Acanthamoeba keratitis az amőbák (Amoebozoa) országába és az Acanthamoebidae családjába tartozó faj.

Tudnivalók[szerkesztés]

Az Acanthamoeba keratitis a szaruhártya-gyulladás (keratitis) okozója. A betegség állandó látászavart, vagy vakságot eredményezhet.[1][2]

Az Amerikai Egyesült Államokban ezt a betegséget majdnem mindig a kontaktlencse használata idézi elő, mivel az Acanthamoeba keratitis könnyedén megél a kontaktlencse és az szem közti kis résben.[3][4][5][6] Ezért a kontaktlencséket használat előtt mindig fertőtleníteni kell. Úszáskor és hullámlovagláskor pedig azokat célszerű levenni a szemről.

Az Acanthamoeba keratitis-fertőzést nemcsak a kontaktlencse-használattól kaphatjuk el. A Föld számos részén számtalan oka lehet a megfertőződésnek.[7][8]

Az élősködő kimutatásához agaragar-táptalajt tartalmazó Petri-csészébe Escherichia coli-„ágyat” készítünk, melybe egy kevés birka vért teszünk. Aztán ebbe belehelyezzük a megvizsgálandó kontaktlencsét. Ha az Acanthamoeba keratitis jelen van, akkor az amőba a kontaktlencse körül felfalja az E. colit. Ha nem kontaktlencsét kell megvizsgálni, akkor a polimeráz-láncreakció a legjobb megoldás az élősködő felfedezésére. A fertőzés felismerhető a fejlett vizenyőről és a szem elülső kamrájának felhősségéről is. A betegség későbbi stádiumában a szaruhártyán gyűrű alakú fekély jelenik meg.[9]

Az élősködő jelenléte erős fájdalommal és látászavarral jár.

Kezelése[szerkesztés]

Az egyik lehetséges ellenanyag a polihexanid (polihexametilén-biguanid-hidroklorid, PHMB).[10]

A propamidin-izetionát szintén valamelyest hatásos.[11]

Egy másik lehetséges ellenanyag a klórhexidin.[12]

Szükség lehet szaruhártya-átültetésre is.[11]

Felmerült a propamidin, a mikonazol-nitrát és a neomicin együttes adása is, mint kezelési lehetőség.[13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.dailymail.co.uk/health/article-2191190/I-swam-contact-lenses--Im-blind-eye.html
  2. http://www.cdc.gov/parasites/acanthamoeba/gen_info/acanthamoeba_keratitis.html
  3. Auran, JD, Starr MB, Jakobiec FA (1987). „Acanthamoeba keratitis. A review of the literature”. Cornea 6 (1), 2–26. o. DOI:10.1097/00003226-198706010-00002. PMID 3556011. (Hozzáférés ideje: 2007. február 12.)  
  4. JOHN D.T. (1993) Opportunistically pathogenic free-living amebae. In: J.P. Kreier and J.R. Baker (Eds.), Parasitic Protozoa. Vol. 3. Academic Press, New York, pp. 143–246.
  5. Badenoch, PR, Adams M, Coster DJ (1995. February). „Corneal virulence, cytopathic effect on human keratocytes and genetic characterization of Acanthamoeba”. International Journal for Parasitology 25 (2), 229–39. o. DOI:10.1016/0020-7519(94)00075-Y. PMID 7622330. (Hozzáférés ideje: 2007. február 12.)  
  6. Niederkorn, JY, Alizadeh H, Leher H, McCulley JP (1999. May). „The pathogenesis of Acanthamoeba keratitis”. Microbes and Infection 1 (6), 437–43. o. DOI:10.1016/S1286-4579(99)80047-1. PMID 10602676. (Hozzáférés ideje: 2007. február 12.)  
  7. (2000) „Patient characteristics, diagnosis, and treatment of non-contact lens related Acanthamoeba keratitis.”. The British journal of ophthalmology 84 (10), 1103–8. o. DOI:10.1136/bjo.84.10.1103. PMID 11004092.  
  8. Bharathi JM, Srinivasan M, Ramakrishnan R, Meenakshi R, Padmavathy S, Lalitha PN (2007). „A study of the spectrum of Acanthamoeba keratitis: a three-year study at a tertiary eye care referral center in South India”. Indian J Ophthalmol 55 (1), 37–42. o. DOI:10.4103/0301-4738.29493. PMID 17189885.  
  9. Pasricha, Gunisha, Savitri Sharma, Prashant Garg, Ramesh K. Aggarwal (2003. July). „Use of 18S rRNA Gene-Based PCR Assay for Diagnosis of Acanthamoeba Keratitis in Non-Contact Lens Wearers in India”. Journal of Clinical Microbiology 41 (7), 3206–3211. o. DOI:10.1128/JCM.41.7.3206-3211.2003. PMID 12843065.  
  10. Sharma S, Garg P, Rao GN (2000. October). „Patient characteristics, diagnosis, and treatment of non-contact lens related Acanthamoeba keratitis”. Br J Ophthalmol 84 (10), 1103–8. o. DOI:10.1136/bjo.84.10.1103. PMID 11004092.  
  11. a b Lindsay RG, Watters G, Johnson R, Ormonde SE, Snibson GR (2007. September). „Acanthamoeba keratitis and contact lens wear”. Clin Exp Optom 90 (5), 351–60. o. DOI:10.1111/j.1444-0938.2007.00172.x. PMID 17697181.  
  12. Hammersmith KM (2006. August). „Diagnosis and management of Acanthamoeba keratitis”. Curr Opin Ophthalmol 17 (4), 327–31. o. DOI:10.1097/01.icu.0000233949.56229.7d. PMID 16900022.  
  13. Acanthamoeba: Treatment & Medication - eMedicine Infectious Diseases. (Hozzáférés: 2009. február 27.)

Fordítás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]