Kőszeg–Lukácsháza-víztározó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Abért-tó szócikkből átirányítva)
Abért-tó
A víztározó Kőszegnél
A víztározó Kőszegnél
Ország(ok)Magyarország Magyarország,
HelyVas megye
Típusmesterséges tó
Elsődleges forrásokGyöngyös, Tamás árok
Elsődleges lefolyásokGyöngyös
Hosszúság2,1 km
Szélesség1 km
Felszíni terület9,7+16,15ha km2
Átlagos mélység1,5 m
Víztérfogat5,2 km3
Tszf. magasság258 m
Szigetek3
TelepülésekKőszeg, Lukácsháza, Kőszegdoroszló
Elhelyezkedése
Abért-tó (Magyarország)
Abért-tó
Abért-tó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 40″, k. h. 16° 33′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 40″, k. h. 16° 33′ 52″
Abért-tó (Vas vármegye)
Abért-tó
Abért-tó
Pozíció Vas vármegye térképén
SablonWikidataSegítség

Az Abért-tó (korábbi nevén Kőszeg-Lukácsháza víztározó) mesterséges és időszakos árvízi tározó, amelynek célja, hogy elsősorban Szombathely, de Lukácsháza, Gyöngyösfalu, Gencsapáti községek árvízi védelmét is további védtöltés kiépítése nélkül biztosítsa. A tó nevét Abért Lászlóról, a Vízügyi Igazgatóságnak az építkezésről hazafelé tartva balesetben elhunyt főmérnökéről kapta.[1]

Története[szerkesztés]

Az 1965-ös árvíznél a megáradt Gyöngyös patak rendkívül nagy elöntéseket és károkat okozott a patak menti településeken: Lukácsháza, Gyöngyösfalu, Gencsapáti, Szombathely. Az árvíz után a vízügyi szakemberek azt javasolták, hogy Kőszeg déli részén, Lukácsháza északi területein épüljön egy árvíztározó, amely mentesíti a településeket az árvízi károktól.[2] Több évtizedes tervezés és egyeztetés során alakult a terv. A természetvédelmi hatóság a Gyöngyös patak medre mentén talált élőhelyek védelme érdekében módosíttatta a terveket, így az állandó 161 ha-os vízfelület ötlete és idegenforgalmi hasznosítása elvetésre került.[3] 2008-ban a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Európai Uniós támogatást nyert az árvízi tározó megvalósítására, 2,78 milliárd forintos költséggel. A terv kivitelezése 2009 szeptemberében kezdődött és 2010. június 30-ig befejeződött.[4] A megépülő tározó völgyzáró gátja 2408 méter hosszú lesz. A töltés legnagyobb magassága a déli oldalon 8,2 méter. A töltésbe épülő zsilip árvízkor csak annyi vizet ereszt ki, amennyi a tározó alatti medrekben kiöntés nélkül levezethető. A létesítmény árvíz esetén 5,2 millió köbméter vizet képes betározni 161 hektár területen. A völgyzárógát építéséhez szükséges 390 ezer köbméter föld helyben nyitott anyagnyerő helyről kerül ki, melynek rekultiválása során egy 16 és egy 9 hektáros tavat alakítottak ki.[5] Az állandóan vízzel borított terület Kőszeg Kőszegfalva nevű városrészében található. Átadásra 2010. október 12-én került. Az átadás után a hely gyorsan helyi kirándulóhellyé vált.[6] A tavak halászati jogával kapcsolatban Kőszeg Város önkormányzata és a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége 2011. január 27-én együttműködési megállapodást kötött, mely szerint a Város támogatja az Egyesület halászati jog haszonbérbe vételére irányuló pályázatát.[7]

Megközelítés[szerkesztés]

A 87-es főútról Szombathely felé Kőszegfalva városrésszel szemben. Vasúton a Szombathely–Kőszeg-vasútvonalon Kőszegfalva vasúti megállóhellyel átellenben.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]