Aarhusi egyezmény

Aarhusi egyezmény
Nyelvek	cseh
Hivatalos weboldal

Az aarhusi egyezmény egy 1998 júniusában a dániai Aarhusban elfogadott, környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló megállapodás. A nemzetközi környezetvédelmi konferenciák sorozata után elfogadott egyezmény újszerűnek számít az eddigi környezetvédelmi szerződésekhez képest, hiszen pillérei és a gondolatai már korábban elfogadott nemzetközi egyezmények egyes elemeit foglalja egy egységes keretbe. Az aarhusi egyezmény eszméje egy minőségi előrelépést jelenthet a környezetvédelem és akár az energetika területén is.

Létrejöttének története

Az aarhusi egyezmény közvetett előzményeként az 1992-ben megrendezett riói konferencia tekinthető, hiszen ennek keretében elfogadott riói egyezmény 10. elvén alapul az aarhusi egyezmény fő eszmeisége. A dániai városban aláírt egyezmény közvetlen előzményének egyrészt az 1990-ben Bergenben, „Cselekvés a közös jövőért elnevezésű”, az EGB és a norvég kormány által közösen szervezett konferencia keretében elindított folyamat, másrészt ennek a folytatásaként 1991-ben elindított „Európa Környezetéért” elnevezésű konferenciasorozatok tekinthetőek. A dániai konferenciát , amely keretében aláírásra került az egyezmény, a luzerni és a szófiai miniszteri találkozó előzte meg. Az Egyezmény kidolgozásában egyedülálló módon NGO-k is részt vettek. Jelenleg az egyezménynek 46 részes fele van, köztük van Magyarország is, amely 1998-ban aláírta majd 2001-ben ratifikálta azt.

Az egyezmény pillérei

Az első pillér: környezeti információkhoz való hozzáférés.

Az egyezmény 4. és 5. cikke tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket.

• Passzív aspektus: Érdekeltség bizonyítása nélkül, a kérelmezők számára a hatóságok kötelessége, hogy hozzáférhetővé tegyék az általuk birtokolt környezeti információkat. A negyedik cikk, tartalmazza azokat a kivételeket, amelyek esetén elutasítható az adott kérelem.
• Aktív aspektus: Kötelezettség a hatóságok számára, hogy ezen a területen működjön aktív adatszolgáltatás, frissítés, terjesztés, információgyűjtés, elektronikus adatbázis.

A második pillér: részvétel környezeti ügyekben való döntéshozatali eljárásokban.

Az egyezmény 6., 7. és 8. cikke tartalmazza az erre vonatkozó rendelkezéseket.

Az egyezmény minimális követelményeket határoz meg a nyilvánosság részvételével kapcsolatban a különböző környezeti ügyek döntéshozatali folyamata során. A felsorolt tevékenységek döntés előkészítés folyamatának során kellő időt kell biztosítani a programok, tervek megismeréséhez az érintett nyilvánosság számára, illetve, hogy észrevételét jelezhesse. A pillér célja, hogy az időben is hatékony bejelentést követően, tehát észszerű időkeretet hagyván biztosítsa a részvétel lehetőségét.

A harmadik pillér: igazságszolgáltatáshoz való jog.

Ez a pillér megerősíti az első két pillért, illetve megállapítja a polgárok és a nem kormányzati szervek részvételét a vonatkozó jogszabályok végrehajtását illetően is. A pillér megvalósulásának kívánatos célja, hogy tisztességes, méltányos, időszerű, és nem kizáróan költséges módon biztosítsa az igazságszolgáltatás jogát és igénybevételét.

A 3 kontextus:

• információkérés esetében felülvizsgálja az eljárást
• nyilvánosság döntéshozatalban való részvételi jogával kapcsolatban fordulhat
• általános szerep, környezetvédelmi jog területén történő kihívások

Az egyezmény működése, intézmények

A felek találkozói (Meeting of Parties).

• Legfontosabb irányító testület, magában foglalja az össze részes Felet (megfigyelőként jelen vannak: nem kormányzati, és kormányközi testületek)
• Feladata: az egyezmény végrehajtásának vizsgálata, szükséges intézkedések meghozatala.

Elnökség (Bureau)

A felek ülésén megválasztott és kijelölt tagok, hogy a rendes üléseken kívül is tartsanak többször időszaki üléseket.

Munkacsoport (Working Group).

• A felek találkozói első ülésén hozták létre
• Munkaprogramok végrehajtásának felügyelete, a felek találkozói üléseinek előkészítése
• A felek találkozói által létrehozott kisegítő testületek irányítása és felügyelete
• Figyelemmel kíséri a módosításokat, az egyezmény céljaival összhangban javaslatokat és ajánlásokat tesz, illetve egyéb feladatokat is ellát ha a felek találkozói megkéri

Jogkövetési Bizottság (Compliance Comittee)

• 2002-ben hozták létre, hogy egy független, nem konfrontációs bírói testületként működjön
• Az egyezmény céljainak megvalósulása, teljesítésének felülvizsgálatára hoztak létre a keretein belül működő mechanizmust, illetve magát a Jogkövetési Bizottságot.

Az egyezmény újszerűsége

• Összekapcsolja a környezeti és emberi jogokat
• Már meglévő, korábbi egyezményekhez hasonlóan elismeri, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékének
• Fenntartható fejlődés csak akkor érhető el, ha az összes illetékest, érdekeltet bevonják
• Állami-kormány elszámoltathatóságot összekapcsolja a környezetvédelemmel
• Az állam és az állami hatóságok közötti kapcsolatra fókuszálva – demokratikus környezet megteremtése
• Környezeti – az energia ügye mindenki ügye, ezért az egyezmény alapvetően ezt állítja központjában: emberek – állam-kormány, környezet – energia kapcsolata
• Elszámoltathatóság –átláthatóság – fogékonyság
• Jog- kötelezettség az információhoz való hozzáférés, a nyilvánosság részvétele, igazságszolgáltatáshoz való jog területén

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Aarhus Convention című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű fordítása
• ENSZ Európai Gazdasági Bizottság
• Fülöp Sándor :AZ AARhUSI EGYEZMÉNY ESZMÉI
• Civilkontroll :Szárba szökkent Aarhus

További információk

• Társadalmi részvétel a területfejlesztésben Közép-Európában. Aarhusi egyezmény és regionális fejlesztési project; szöveg Petr Pelcl, Piotr Hańderek, Farkas István, ford. Alföldi Orsolya, Gulyás Róbert, Faragó Attila; MTVSZ, Bp., 2002
• Kalas György: Én írok levelet Önnek. Beadványminták az Aarhusi Egyezmény gyakorlásához; Ökológiai Stúdió Alapítvány, Győr, 2006 (Jogra át!)
• Kalas György: Szárba szökkent Aarhus. Az Aarhusi egyezmény és a végrehajtásához kapcsolódó EU irányelvek, magyar jogszabályok. Segédanyag társadalmi szervezetek részére; Reflex Környezetvédő Egyesület, Győr, 2006 (Jogra át!)
• Pánovics Attila: Az Aarhusi Egyezmény és az Európai Unió; Publikon, Pécs, 2015 (Studia Europaea Jurisprudentia et practica)