A világ eredete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A világ eredete (L'Origine du monde)
Origin-of-the-World.jpg
Művész Gustave Courbet (1866)
Típus olaj, vászon
Magasság 46 cm,
18 in
Szélesség 55 cm,
22 in
Múzeum Musée d’Orsay
Település Párizs
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz A világ eredete témájú médiaállományokat.

A világ eredete (L'Origine du monde) Gustave Courbet francia festőművész alkotása.

Története[szerkesztés]

Courbet: Jo, La belle Irlandaise (olaj, vászon, 1865-66), Metropolitan Művészeti Múzeum

Joanna Hiffernan volt Courbet egyik kedvenc modellje. A hölgy Courbet jóbarátjának, James McNeill Whistlernek szeretője volt. Courbet 1866-ban festette a Jo, La belle Irlandaise című festményt, melynek modellje szintén Joanna volt. Courbet nagy valószínűséggel Joannáról mintázta A világ eredetét is. Ezt a feltételezést erősíti az a tény, hogy Courbet és Whistler viszonya a festmény elkészülte után nem sokkal megromlott.

Courbet-t a festmény elkészítésére Khalil Bey oszmán diplomata, az Oszmán Birodalom athéni és szentpétervári nagykövete kérhette fel, amikor Párizsba költözött. Beyt Charles-Augustin Sainte-Beuve mutatta be Courbet-nak. Bey saját erotikus gyűjteményébe szeretett volna egy újabb alkotást. A gyűjteményben megtalálható volt Ingres Török fürdő (1862) című festménye és Courbet egy másik alkotása, Az álom (1866) is, melynek egyik modellje szintén Hiffernan volt.

A világ eredetének feltételezett felső része

Miután Khalil Bey szerencsejátékon elvesztette vagyonát, a Világ eredete több magángyűjtő tulajdonában is megfordult. 1868-ban Antoine de la Narde régiségkereskedő vásárolta meg. 1889-ben egy régiségboltban egy tájkép mögé rejtve talált rá Edmond de Goncourt. A festményt a Bernheim-Jeune galériától 1910-ben Hatvany Ferenc báró vette meg, majd Budapestre szállította. Az erotikus alkotást Hatvany saját fürdőszobájában függesztette ki. A második világháború idején a bombázásoktól tartva a báró banki letétbe helyeztette. A világháború vége felé a szovjet csapatok foglalták le Hatvany gyűjteményét és több más műalkotás mellett Courbet festményét is magukkal vitték. 1947-ben Hatvany emigrálásakor a szovjetek megengedték, hogy egy műtárgyat magával vigyen: Hatvany A világ eredetét választotta. 1955-ben egy aukción 1,5 millió frankért Jaques Lacan pszichiáter és felesége vásárolta meg. A festményt Guitrancourt-i házukban állították ki. Lacan 1981-ben bekövetkezett halála után a francia állam megegyezett az örökösökkel és a festmény 1995-ben a párizsi Musée d’Orsay gyűjteményébe került, ahol ma is látható.

2013-ban Paris Match magazin számolt be Jean-Jacques Fernier Courbet-szakértő felfedezéséről: Fernier szerint megtalálhatták a Világ eredetének felső részletét, melyet leválasztottak az eredeti műről. A festmény egy női arcot és vállat ábrázol. A Centre d'Analyses et de Recherche en Art et Archéologie kutatói a festmények részleteinek segítségével össze tudták “illeszteni” a két művet, úgy, hogy képet kapjunk arról, milyen is lehetett a teljes festmény. A Musée d'Orsay álláspontja szerint azonban Courbet festménye nem egy nagyobb mű része.

Megjelenése a kultúrában[szerkesztés]

Marcel Duchamp Étant donnés (1946-66) című alkotása egy lábait széttáró nőalakot ábrázol. Orlan 1989-ben készítette L'origine de la guerre című alkotását; a cibakróm fényképfelvételen egy férfi látható széttárt lábakkal, ágaskodó pénisszel. Jack Daws 2002-ben Origins the World című projektje keretében női nemi szervekről készült fényképfelvételeket gyűjtött egybe. Tanja Ostojić 2015-ben egy az Európai Uniót kifigurázó poszterhez használta fel A világ eredetét, melyen egy széttárt lábú nő látható, aki az EU zászlaját mintázó bugyit visel. A Facebook közösségi oldal több esetben sem engedélyezte Courbet festményének közzétételét: 2011 februárjában Frode Steinicke profilképét a Facebookon Courbet festményére változtatta. Az oldal először letiltotta Steinecke fiókját, majd később engedélyezték a festmény megjelenését. Egy francia tanár beperelte a Faceobookot, mert megsértette a szólás és véleményszabadságát azzal, hogy felfüggesztették a fiókját a festmény közzététele miatt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz A világ eredete témájú médiaállományokat.