A vak lány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A vak lány (The Blilnd Girl)
Millais-Blind Girl.jpg
MűvészJohn Everett Millais (1856)
Típus Olaj, vászon
Műfaj allegória
Mozgalom Preraffaeliták
Magasság82,6 cm
Szélesség62,2 cm
Múzeum Bırmıngham Museum Art Gallery
Gyűjtemény Birmingham Museum and Art Gallery
Település Birmingham
Anyag olajfesték

A vak lány (eredeti címe The Blind Girl) a brit Sir John Everett Millais festménye, amelyet 1856-ban mutatott be a londoni Királyi Akadémáián.

A kép két vándorló, kéregető lányt ábrázol, feltehetően testvéreket, akik az út szélén pihennek. Az idősebbik lány vak, ölében tartja kis harmonikáját. A két lány egy nyári vihar során kényszerült pihenőt tartani, mielőtt folytatnák útjukat a háttérben látható városkába (amely az angliai Winchelsea).[1]

A képet Millais feltehetően az érzékszervek allegóriájaként festette meg, mert éles kontrasztba állítja a vak lányt és látó húgát.[2] Előbbi a nap felé fordította fejét és élvezi az arcát melengető napsugarakat, miközben kezével egy fűszálat simogat. Húga árnyékot von szeme elé nővére sáljával, miközben a háttérben látható kettős szivárványt csodálja. A téma némileg eltér Millais korábbi képeitől - nem valami irodalmi forráson, pl. Shakespeare drámáján, vagy valami történelmi eseményen alapul. Millais egyetlen szándéka itt hangulat és érzelmek ébresztése volt a nézőben a karakterek és a tájkép ábrázolásán keresztül.

A képet áthatja az empátia és magával vonja a szemlélőt is, aki rácsodálkozik az intenzív színekre és a gyönyörű tájra és azonnal kontrasztba állítja a vak lánnyal, aki ebből semmit sem érzékelhet. Hátrányos helyzete ellenére a vak lány nem adja fel, küzd az életben és felelősséget vállal húga iránt is, akit kéregetéssel és zenével tart el. Millais a két lány ruháját elnyúttnek, ócskának ábrázolja, ami szintén kontrasztban áll a körülöttük látható természeti környezet fennséges megjelenítésével.

Millais a preraffaeliták által megfogalmazott szabályok szerint festette a képet, de helyenként el is tért ezektől a szabályoktól. Az "intenzíven ragyogó színek" és az egyetlen fényforrás (a nap) mindent szinte egyenletes megvilágításba helyez a képen. Millais aprólékosan kidolgozta például a fűszálakat a vak lány keze körül, ahogy azt a testvériség és Ruskin is preferálták. Azonban a tájkép többi része már nem ilyen kidolgozott, bár Millais ezt sikerrel leplezi. Emellett a tájkép megfestésénél Millais láthatólag a hangulatra, az érzelmekre helyezte a hangsúlyt, nem pedig arra, hogy szinte élethűen megfesse a tájat, mint pl. az Ofélia esetében.[1]

A vak lány sáljára egy kis rókalepke szállt le, ami annak a jele, hogy a lány teljesen mozdulatlanul ül, miközben húga feltehetően az ölében fészkelődik. De a lepke is a vak lány hátrányos helyzetét, az élet igazságtalanságát jelképezi: a lányt ezt a ritka, különleges alkalmat sem érzékelheti. Hiába van közel hozzá fizikailag a lepke, a lány nem is tud róla, és ha tudna róla, akkor sem tudná értékelné szépségét, törékenységét. Ez a kis részlet is visszaadja az egész kép mondanivalóját, csakúgy, mint a lány nyakában függő tábla, melynek felirata: Pity the Blind, vagyis "Szánjátok meg a vakokat".[3]

A lepke mellesleg a viktoriánus kor művészetében a lélek szimbóluma is volt, Millais feltehetően ezzel akarta rávezetni a kép szemlélőjét a többi szimbolikus jelentésre. Ilyen szimbolikus jelentősége van a szivárványnak is, amely az Istennel kötött szövetséget szimbolizálja. A vak lány háttal ül ennek a szimbolikusan is jelentős, magában gyönyörű jelenségnek, de Millais feltehetően azt sugallja, hogy Isten eljövendő országában Krisztus helyreállítja majd a lány látását, ahogyan a bibliai történetekben azt leírták.[4]

Miután Millais 1856-ban kiállította a képet, elmagyarázták neki, hogy a kettős szivárvány esetében a belső szivárványnál a színek fordított sorrendben jelennek meg. Millais ezt hibásan ábrázolta a képen, ezért később a színeket átfestette.

Források[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a The Blind Girl című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Combining Details and Mood in The Blind Girl - Angela Kim, English/History of Art, Pre-Raphaelites, Aesthetes, and Decadents, Brown University, 2004
  2. Cohen, M. (1987), Engaging English art: Entering the Work in Two Centuries of English Painting and Poetry, Alabama: University of Alabama Press
  3. Sympathy and Vividness in Millais's The Blind Girl - Whitney May, English/History of Art, Pre-Raphaelites, Aesthetes, and Decadents, Brown University, 2004
  4. Ranbows: problematic images of problematic nature. George P. Landow, Professor of English and the History of Art, Brown University

Külső hivatkozások[szerkesztés]