A vak lány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A vak lány (The Blilnd Girl)
MűvészJohn Everett Millais (1856)
TípusOlaj, vászon
Műfajallegória
Mozgalompreraffaeliták
Magasság82,6 cm
Szélesség62,2 cm
MúzeumBırmıngham Museum Art Gallery
GyűjteményBirmingham Museums Trust
TelepülésBirmingham
Anyag
A Wikimédia Commons tartalmaz A vak lány témájú médiaállományokat.

A vak lány (eredeti címe The Blind Girl) a brit Sir John Everett Millais festménye, amelyet 1856-ban mutatott be a londoni Királyi Akadémiáján.

A kép két vándorló, kéregető lányt ábrázol, feltehetően testvéreket, akik az út szélén pihennek. Az idősebbik lány vak, ölében tartja kis harmonikáját. A két lány egy nyári vihar során kényszerült pihenőt tartani, mielőtt folytatnák útjukat a háttérben látható városkába (amely az angliai Winchelsea).[1]

A képet Millais feltehetően az érzékszervek allegóriájaként festette meg, mert éles kontrasztba állítja a vak lányt és látó húgát.[2] Előbbi a nap felé fordította fejét és élvezi az arcát melengető napsugarakat, miközben kezével egy fűszálat simogat. Húga árnyékot von szeme elé nővére sáljával, miközben a háttérben látható kettős szivárványt csodálja. A téma némileg eltér Millais korábbi képeitől – nem valami irodalmi forráson, pl. Shakespeare drámáján, vagy valami történelmi eseményen alapul. Millais egyetlen szándéka itt hangulat és érzelmek ébresztése volt a nézőben a karakterek és a tájkép ábrázolásán keresztül.

A képet áthatja az empátia és magával vonja a szemlélőt is, aki rácsodálkozik az intenzív színekre és a gyönyörű tájra és azonnal kontrasztba állítja a vak lánnyal, aki ebből semmit sem érzékelhet. Hátrányos helyzete ellenére a vak lány nem adja fel, küzd az életben és felelősséget vállal húga iránt is, akit kéregetéssel és zenével tart el. Millais a két lány ruháját elnyúttnek, ócskának ábrázolja, ami szintén kontrasztban áll a körülöttük látható természeti környezet fennséges megjelenítésével.

Millais a preraffaeliták által megfogalmazott szabályok szerint festette a képet, de helyenként el is tért ezektől a szabályoktól. Az "intenzíven ragyogó színek" és az egyetlen fényforrás (a nap) mindent szinte egyenletes megvilágításba helyez a képen. Millais aprólékosan kidolgozta például a fűszálakat a vak lány keze körül, ahogy azt a testvériség és Ruskin is preferálták. Azonban a tájkép többi része már nem ilyen kidolgozott, bár Millais ezt sikerrel leplezi. Emellett a tájkép megfestésénél Millais láthatólag a hangulatra, az érzelmekre helyezte a hangsúlyt, nem pedig arra, hogy szinte élethűen megfesse a tájat, mint pl. az Ofélia esetében.[1]

A vak lány sáljára egy kis rókalepke szállt le, ami annak a jele, hogy a lány teljesen mozdulatlanul ül, miközben húga feltehetően az ölében fészkelődik. De a lepke is a vak lány hátrányos helyzetét, az élet igazságtalanságát jelképezi: a lányt ezt a ritka, különleges alkalmat sem érzékelheti. Hiába van közel hozzá fizikailag a lepke, a lány nem is tud róla, és ha tudna róla, akkor sem tudná értékelné szépségét, törékenységét. Ez a kis részlet is visszaadja az egész kép mondanivalóját, csakúgy, mint a lány nyakában függő tábla, melynek felirata: Pity the Blind, vagyis "Szánjátok meg a vakokat".[3]

A lepke mellesleg a viktoriánus kor művészetében a lélek szimbóluma is volt, Millais feltehetően ezzel akarta rávezetni a kép szemlélőjét a többi szimbolikus jelentésre. Ilyen szimbolikus jelentősége van a szivárványnak is, amely az Istennel kötött szövetséget szimbolizálja. A vak lány háttal ül ennek a szimbolikusan is jelentős, magában gyönyörű jelenségnek, de Millais feltehetően azt sugallja, hogy Isten eljövendő országában Krisztus helyreállítja majd a lány látását, ahogyan a bibliai történetekben azt leírták.[4]

Miután Millais 1856-ban kiállította a képet, elmagyarázták neki, hogy a kettős szivárvány esetében a belső szivárványnál a színek fordított sorrendben jelennek meg. Millais ezt hibásan ábrázolta a képen, ezért később a színeket átfestette.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a The Blind Girl című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Combining Details and Mood in The Blind Girl - Angela Kim, English/History of Art, Pre-Raphaelites, Aesthetes, and Decadents, Brown University, 2004
  2. Cohen, M. (1987), Engaging English art: Entering the Work in Two Centuries of English Painting and Poetry, Alabama: University of Alabama Press
  3. Sympathy and Vividness in Millais's The Blind Girl - Whitney May, English/History of Art, Pre-Raphaelites, Aesthetes, and Decadents, Brown University, 2004
  4. Ranbows: problematic images of problematic nature. George P. Landow, Professor of English and the History of Art, Brown University

Külső hivatkozások[szerkesztés]