A turné (film, 1984)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A turné
(This Is Spinal Tap)
1984-es amerikai film
RendezőRob Reiner
ProducerKaren Murphy
Műfaj
Forgatókönyvíró
Főszerepben
Zene
VágóKent Beyda
Gyártás
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelvangol
Forgatási helyszínLos Angeles
Játékidő
  • 82 perc
  • 81 perc
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató1984
Kronológia
KövetkezőSpinal Tap II
További információk
SablonWikidataSegítség

A turné (eredeti címe: This Is Spinal Tap, stilizált alakja: This Is Spin̈al Tap: A Rockumentary by Martin Di Bergi) 1984-es amerikai áldokumentumfilm, amelyet Rob Reiner rendezett. Ez Reiner első rendezése.A főszerepekben Christopher Guest, Michael McKean és Harry Shearer láthatóak, a fiktív Spinal Tap nevű heavy metal együttes tagjaiként. Az együttesre gyakran utalnak úgy, mint "Anglia egyik leghangosabb bandája".[1][2] Reiner alakítja Martin "Marty" Di Bergi filmest, aki követi őket amerikai turnéjuk során. A film a rockegyüttesek viselkedését, és a rockegyüttesekről szóló dokumentumfilmeket szatirizálja.[3]

Habár a film eleinte kevésbé volt sikeres, a VHS-en való megjelenés óta kultikus státuszt ért el. 2002-ben a Kongresszusi Könyvtár kiválasztotta a filmet az Országos Filmnyilvántartásban való megőrzésre, mivel „kulturális, történelmi vagy esztétikai szempontból jelentős”.[4] 2016-ban Jeremy Arnold filmkritikus az "52 film, amelyet látnod kell" listájára sorolta, illetbe úgy írta le, mint az "elmúlt harmincöt év egyik legbefolyásosabb filmje", illetve a mockumentary műfaj úttörőjének nevezte.[2]

Cselekmény[szerkesztés]

Szereplők[szerkesztés]

Háttér[szerkesztés]

McKean és Guest New Yorkban ismerték meg egymást a hatvanas évek végén, és együtt zenéltek. A The TV Show című szkeccsműsor pilot epizódján dolgoztak Shearerrel és Reinerrel együtt. A műsorban szerepelt egy "Spinal Tap" nevű kitalált rockegyüttes. Miközben ezen a szkeccsen dolgoztak, McKean és Guest elkezdtek improvizálni, és kitaláltak különféle karaktereket, akik végül David St. Hubbins és Nigel Tufnel lettek.[5][6]

Guest korábban gitározott Michael McKean és David Lander "Lenny and the Squigtones" című albumán a "Nigel Tufnel" név alatt.[7]

A filmet Los Angeles megyében forgatták öt hét alatt.[8]

Fogadtatás[szerkesztés]

A filmet pozitívan fogadták a kritikusok,[9] és 1984 egyik legjobb filmjének tartják.[10][11][12] A Rotten Tomatoes oldalán 95%-on áll, 66 kritika alapján, és 8.60 pontot szerzett a tízből.[13]

Roger Ebert, a Chicago Sun-Times kritikusa a maximális négy csillaggal értékelte.[14] Ebert később az "1984 legjobb filmjei" listájára helyezte, 2001-ben pedig a "Legjobb Filmek" listájára is felkerült.[15][16] Gene Siskel, a Chicago Tribune kritikusa szintén a maximális négy csillaggal értékelte.[17] A The New York Times kritikusa, Janet Maslin is dicsérte.[18]

A Newsweek magazin a dokumentumfilmek szatírájának nevezte.[19]

Sokan elhitték, hogy valódi együttesről van szó, még Billy Crystal és Patrick Macnee cameo szerepei ellenére is.[20]

A filmet valódi rockzenészek, például Jimmy Page, Robert Plant, Jerry Cantrell, Dee Snider és Ozzy Osbourne is pozitívan fogadták.[21][22][23]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hill, Stephen: 11 Reasons We Love Spın̈al Tap. Louder, 2014. április 29. [2020. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 19.)
  2. a b Arnold, Jeremy. Turner Classic Movies: The Essentials, 1st, Running Press (2016. április 25.). ISBN 978-0762459469 
  3. Yarbroff, Jenny: Spinal Tap and its Influence. Newsweek , 2009. április 10. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 5.)
  4. 'Spinal Tap,' 'Alien' Make National Film Registry - News. Lifewhile, 2002. december 18. [2013. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
  5. From the Criterion Collection DVD Commentary.
  6. Christopher Guest on the Real Inspiration Behind 'This Is Spinal Tap', 2014. október 9. [2018. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 10.)
  7. This Is Spinal Tap. Turner Classic Movies . [2018. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 10.)
  8. This Is Spinal Tap (1984). [2021. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 10.)
  9. 'This Is Spinal Tap Movie Reviews. Metacritic . [2009. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 11.)
  10. The Greatest Films of 1984. Filmsite.org. [2012. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 11.)
  11. The 10 Best Movies of 1984. Film.com. [2008. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 11.)
  12. The Best Movies of 1984 by Rank. Films101.com. [2012. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 11.)
  13. 'This Is Spinal Tap Movie Reviews, Pictures. Rotten Tomatoes . [2020. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 27.)
  14. This Is Spinal Tap Movie Review”, Chicago Sun Times . [2011. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. június 11.) 
  15. Ebert's 10 Best Lists: 1967 to Present”, Chicago Sun Times . [2005. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. június 11.) 
  16. This Is Spinal Tap Movie Review”, Chicago Sun Times . [2020. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. június 11.) 
  17. Siskel, Gene (March 29, 1984). "'Spinal Tap' a smashing rock parody". Chicago Tribune. Section 5, p. 12.
  18. Maslin, Janet (1984. március 2.). „Film: 'This Is Spinal Tap,' a Mock Documentary”. The New York Times, C6. o.  
  19. Muir, John. Best in Show: The Films of Christopher Guest and Company. Applause Theatre & Cinema Books, 31. o. (2004) 
  20. Yabroff, Jennie. The Real Spinal Tap. Newsweek (2009) 
  21. See the notes for Symptom of the Universe: The Original Black Sabbath 1970-1978, Rhino Records, 2002.
  22. Q&A: Robert Plant [archivált változat]. Hozzáférés ideje: 2021. szeptember 4. [archiválás ideje: 2009. május 25.] 
  23. Paul Du Noyer, "Who the hell does Jimmy Page think he is?", Q magazine, August 1988, p. 7.

További információk[szerkesztés]