A testőrök visszatérnek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A testőrök visszatérnek
(The Return of the Musketeers)
Rendező Richard Lester
Producer Wayne Drizin
Mario Sotela
Pierre Spengler
Műfaj kalandfilm
Forgatókönyvíró George MacDonald Fraser
Főszerepben Michael York
Oliver Reed
C. Thomas Howell
Kim Cattrall
Zene Jean-Claude Petit
Operatőr Bernard Lutic
Vágó John Victor Smith
Jelmeztervező Yvonne Blake
Díszlettervező Michael Seirton
Gyártás
Gyártó Ciné 5
Fildebroc
Iberoamericana Films Producción
Timothy Burrill Productions
Ország Egyesült Királyság
Franciaország
Nyelv angol
Időtartam 102 perc
Forgalmazás
Forgalmazó Universal Pictures (Amerikai Egyesült Államok)
Bemutató angol 1989. augusztus 25.
magyar 2001. október 19. (tévépremier)
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A testőrök visszatérnek 1989-ben készült színes, angol–francia–spanyol kalandfilm. Eredeti címe: The Return of the Musketeers / Le retour des mousquetaires / El regreso de los mosqueteros. A filmet id. Alexandre Dumas Húsz év múlva (Vingt Ans Après, 1845) című regénye alapján Richard Lester rendezte, akárcsak az előzményeket: A három testőr, avagy a királyné gyémántjai (1973), A négy testőr, avagy a Milady bosszúja (1974).

A cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Húsz év telt el azóta, hogy d’Artagnan és barátai megmentették a francia királyné becsületét azáltal, hogy visszaszerezték Buckingham hercegtől azt a nyakéket, melyet a könnyelmű királyné szerelmi zálogul adott az angol lordnak. Bátor tettükkel meghiúsították Richelieu bíboros ármánykodását, és sikerült hóhérkézre juttatniuk a kardinális legveszedelmesebb kémnőjét, Milady de Wintert.

A két évtized alatt sok minden megváltozott. Meghalt XIII. Lajos király és Richelieu. A trónra a még gyermek XIV. Lajos került, aki helyett valójában anyja, Anna anyakirályné és annak titkos szeretője, Mazarin bíboros uralkodott. A négy jó barát útjai szétváltak, és csupán d’Artagnan maradt a király szolgálatában, 20 év után még mindig testőrkapitányként. Mazarin azonban megcsillogtatja előtte az előmenetel lehetőségét azzal a feltétellel, hogy felkeresi egykori barátait, és ráveszi őket, hogy álljanak ismét szolgálatba. D’Artagnan véletlenül összeakad egykori szolgájával, a falánk Planchet-val, aki Aramis nyomára vezeti. Az egykori testőr hiába választotta a papi hivatást, a gáláns kalandokat most sem veti meg. Bár egy szorult helyzetből éppen d’Artagnan menti meg, Aramis visszautasítja barátját, nem akar Mazarin szolgálatába lépni. Nem így a hiú Porthos, aki hatalmas vagyonhoz jutott ugyan, de szomszédjai kiközösítették, mert vagyona mellé nincsen nemesi címe. Porthos abban a reményben csatlakozik D’Artagnanhoz, hogy újabb szolgálatai révén nemesi rangra emelkedhet. Sikerül megtalálniuk Athost, akinek fia, Raoul a kardvívás helyett jobban érdeklődik a tudományok iránt. Azonban Athos sem kíván csatlakozni D’Artagnanékhoz.

Régi barátok találkozása (Michael York, Oliver Reed, Frank Finlay)

Az éhező párizsi nép forrong, és követeli egyik vezetője, a bebörtönzött Beaufort herceg szabadon bocsátását. A rab őrizetével Mazarin a félszemű Rochefort grófot bízza meg, akiről szinte senki sem tudta, hogy túlélte, amikor 20 évvel korábban d’Artagnan keresztüldöfte őt az armantières-i zárdában. Beaufort herceget fondorlatos módon mégis megszöktetik, és Mazarin D’Artagnanékat küldi a szökevény után. Nem is eredménytelenül, ám a testőrkapitány és Porthos a herceg védelmezői között egykori barátaikkal, Athosszal és Aramisszal kerülnek szembe. Beaufort elmenekül, az egykori testőrök pedig haraggal válnak el egymástól. A barátság azonban erősebbnek bizonyul: Athos kibékül a barátaival, Aramis azonban nem bocsátja meg, hogy a heves vérű d’Artagnan megsebezte. Az összetartásra viszont nagy szükség lenne, mivel feltűnt a színen a Milady lánya, az anyjánál is veszedelmesebb Justine. A lány végzett azzal a hóhérral, aki annak idején lefejezte az anyját, és az életéért könyörgő férfi halála előtt elárulta neki a testőrök nevét. A helyzetet bonyolítja, hogy Raoul már ismeri Justine-t, gyengéd érzelmeket táplál iránta, és úgy tűnik, nem is reménytelenül. A szálak Angliában futnak össze, ahová a testőrök azért érkeznek, hogy megmentsék a vérpadtól I. Károly királyt…

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Planchet és Raoul (Roy Kinnear és C. Thomas Howell)
  • Noha az előző két rész kapcsán a színészek és a producerek között pereskedésre került sor, mégis valamennyi művész vállalta a közreműködést az újabb folytatásban.
  • A forgatást beárnyékolta a kövér Planchet alakítója, Roy Kinnear halála: az egyik jelenet felvétele közben a színész leesett a lóról, eltört a medencéje, és elvérzett. Richard Lester rendezőt annyira megviselte a tragédia, hogy visszavonult a filmrendezéstől. 1991-ben elvállalta a Paul McCartney turnéjáról készült Get Back című, eredetileg koncertvideónak készült film rendezői feladatait.
  • Jean-Pierre Cassel az előző két részben XIII. Lajos királyt alakította, ebben az epizódban pedig Cyrano szerepét kapta. Az 1964-ben készült Cyrano és D'Artagnan című filmben viszont D'Artagnant játszotta.
  • Kim Cattrall a Milady lányát alakítja a filmben: az előző két részben a Miladyt Faye Dunaway formálta meg. „Anya és lánya” egy évvel korábban az Éjféli átkelés (1988) című filmben együtt szerepeltek.
  • A testőrök visszatérnek számos országban nem került a mozik műsorára, hanem rögtön videón hozták forgalomba vagy a televízióban vetítették. A magyarországi premier szintén a tévében volt 2001. október 19-én a Magyar Televízió 1-es csatornáján.

Főszereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A veszedelmes Justine (Kim Cattrall)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]